Jelentős kárt előztek meg megyénkben is a JÉGER-nek hála

A működés eredményességéről kedden tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szolnoki székhelyén.

– A jégkármérséklő-rendszer bevezetése több évtizedes vágya volt a gazdálkodóknak – hangsúlyozta Hubai Imre Csaba megyei elnök az eseményen. Felidézte, hogy a rendszer 2018. május 1-jén kezdte meg működését, a kamara működteti, melyhez az Agrárminisztériumtól kapnak támogatást, másrészt a Kárenyhítési Alap is biztosít anyagi forrást.

Kiemelte, hogy a jég nem csak a gazdatársaknak, állattenyésztőknek, hanem a kertészetekben, az ipari és állami létesítményekben, sőt, a lakóházakban és gépjárművekben is kárt tesz, így tulajdonképpen a lakóknak is érdeke a védekezés. A jégkármérséklő-rendszer kiépítése néhány helyen már több évtizede működő technika országos kiterjesztését jelenti, hiszen Dél-Magyarországon már komoly hagyománya van a jégverés elleni védekezésnek.

– A berendezések működtetésével a termelés biztonságát nagymértékben elősegítettük, ezáltal több milliárd forintos kárt előzünk meg, csak a mezőgazdaságban – mutatott rá a megyei NAK-elnök. A megyében összesen ötvenhárom talajgenerátor üzemel, ebből tizenhat automata és harminchét manuális.

Miután 2018. az elmúlt harminc év legzivatarosabb tavasz végének és nyár elejének bizonyult, idén meghosszabbították a védekezési időszakot, és már április 15-én üzembe helyezték a szeptember végéig működtetett rendszert. 2019 nyár elején is gyakran jelentkeztek szélsőséges időjárási viszonyok Európa-szerte és hazánkban egyaránt. Országosan százegy napon kaptak riasztást a védekezést végző generátorkezelők. Csak megyénkben idén ötvenkilenc, míg tavaly hatvanöt napon kellett beüzemelniük a generátorokat a kárelhárítás érdekében.

Mint azt az Agrárkamara korábban is hangsúlyozta, nincs olyan technológia, amivel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégkár. A határon túlról, a frontokkal érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen nem tudnak védekezni, de a legmodernebb, talajgenerátoros jégkármérséklő-rendszer alkalmazásával – ami ezüst-jodidot juttat a felhőkbe – csökkenthetik a lehulló jégszemek méretét. A fokozott védekezés ellenére megyénk néhány pontján is hullott jégeső, az azonban csak borsó és cseresznye nagyságú volt, szemben a környező országokban tapasztalt, jóval nagyobb jégszemekkel.

Ez évben országosan a gazdálkodók mintegy harminchétezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó védekezés nélküli év értékeinek. A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben is tizenhárom százalék alatt maradt, míg a 2015–2017-es időszak átlaga harminckét százalék felett volt. A statisztikák szerint tehát a jégkármérséklő-rendszer használata nélküli utolsó három év átlagához viszonyítva az arány több mint hatvan százalékkal csökkent.

Megyei viszonylatban kijelenthető, hogy nem volt számottevő a jégkár. A gazdálkodásra használt háromszázhetvenötezer hektárból mindössze ezerkilencszáz hektárra jelentettek jégkárt, ami javarészt a június végi zivataros időszakban keletkezett.

Cikkünk témájával kapcsolatban véleményt is írtunk, melyet itt olvashat.

Díjazzák a generátorkezelőket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos elnökségének döntése alapján minden megyében díjazzák a jégkár elleni védekezéshez legeredményesebben hozzájáruló generátorkezelőt. Megyénkben az elismerő oklevelet Ádám István alattyáni kezelőnek ítélték oda, aki a tegnapi sajtótájékoztatón vehette át azt.