Nagy a felelősség, hogy gyermekünkkel mit ismertetünk meg

Alapvetően a klasszikus zenék nyugtatják az idegrendszert. Szabó Zsolt karnaggyal, a Martfű Városi Női Kar és a Tiszaföldvári Férfikórus Egyesület szakmai vezetőjével beszélgettünk a dallamok elsődleges szerepéről.

– Az emberek életében már ősidők óta központi szerepet játszik a zene, ami által valami magasabb teremtőerővel próbálnak kapcsolatba lépni. Az egyházi énekekben, zsoltárokban, a zenés miséken ma is tapasztalható ez. Ám napjainkban inkább a szórakoztatás került előtérbe – magyarázta a zene szerepének változásait az egykori énektanár, Szabó Zsolt. Hozzáfűzte, az elmúlt évszázadokban nemcsak a hangszerek, hanem a hangzások is fejlődtek. A napjainkban népszerű gépzene teljesen máshogy szól, mint a száz vagy akár az ötven évvel ezelőtti darabok.

– Szülőként hatalmas a felelősség, hogy a gyerekkel mit ismertetünk meg, mert az az utód ízlésvilágát is nagymértékben befolyásolja. A klasszikus zenék többnyire nyugtató hatással vannak az emberekre. Kutatások bizonyítják, hogy már a pocakban lakó magzat is érzékeli a külvilágot, hallja édesanyja énekét, és a körülötte szóló zeneműveket. Az öt hónapos, zenét hallgató csecsemők máshogy viselkednek, sokkal vidámabbak, mint akik más környezetben nevelkednek. A zene ugyanis a motorikus mozgásra és a fejlődés ütemére is jó hatással van – részletezte a karnagy.

A gyermekeknél óvodás, kisiskolás korban alakul át az idegrendszer. Az ebben az időszakban zajló változásokat a zene jótékony hatása is segíti. A személyiségfejlődésben, a lelki nevelésben betöltött szerepe vitathatatlan, ezenkívül a kombinatív gondolkodásmódra, az intelligenciára, a koncentrációra és a memóriára is pozitív befolyással bír, fejleszti az akaratot, az önuralmat és a kitartást.

– A hangszeres gyakorlás által az idegpályák rögzülnek. Tapasztalatok szerint egy zenésznek nagyobb a tűrőképessége. Amikor gyerekként zongorázni tanultam, gyakorlás során számtalanszor melléütöttem, a kudarcokat is el kellett viselni ahhoz, hogy megtanuljak játszani. Egy kóruspróbán is hasonló a helyzet. De ott a tagoknak még egymáshoz is alkalmazkodniuk kell, így közösségformáló ereje is megmutatkozik – sorolta a zenélés és éneklés előnyeit Szabó Zsolt, aki azt is kifejtette, hogy egy dal vagy zenemű tempója, ritmusa az emberi szervezet működését és természetesen a hangulatot is befolyásolja.

– Alapvetően a gyermek jelleme az, ami meghatározza a hangszerválasztást. Hiszen míg például a zongora lágyabb hangzású hangszer, amit bármelyik gyermek választhat, addig a dob egy harsányabb hangszer, amit egy mozgékony, temperamentumos gyermeknek célszerű választania. De van olyan gyermek, aki kifejezetten hangszert választ. A szolfézs órák viszont minden esetben elengedhetetlenek, mely alkalmakkor a kottaírás és -olvasást, dallamok hallás utáni lejegyzését sajátítják el a tanulók, illetve a ritmikai készségfejlesztés helyszíne is ez – tette hozzá az egykori énektanár.

– Ha a gyerekek a próbák és az előadások során élményekhez jutnak, talán az akaratuk, szorgalmuk és kitartásuk is elég lehet ahhoz, hogy további sikereket érjenek el, és tudatosan forduljanak a zene világához – hangsúlyozta Szabó Zsolt.

Számos hangszer közül választhatnak

A kisgyermekek körében a gitár és a dob tűnik a legnépszerűbbnek, bár a hegedűt és különféle fúvósokat is sokan választják.

– Már egészen kicsiként láttam a fiamon, hogy magával ragadja a zene – mesélte Kiss Brigitta, akinek a gyermeke ötévesen kezdett dobolni.

– Zenei általános iskolát választottunk Benjáminnak és már az első években dobfelszerelést is vásároltunk. Most már hetedikes, zenekarban próbál, koncerteken is fellépett már – mondta az anyuka, majd hozzátette, hogy gyermeke szívesen gyakorol a szabadidejében. És bár a sportokban nem kifejezetten ügyes, mégis hálás, hogy találtak egy olyan hobbit, amivel hasznosan töltheti gyermeke az idejét.

Cikkünk témájával kapcsolatban véleményt is írtunk, melyet itt olvashat.