Vesztegzárral sikerült megfékezni a pestisjárványt megyénkben

A tizennyolcadik században, pontosabban 1738-tól 1740-ig borzalmas pestisjárvány pusztított az országban. Az akkori egészségügyi viszonyok ismeretében a korszak embere csak abban bízhatott, ha egyáltalán nem érintkezett a fertőzöttekkel.

Azt hitték, a levelek is terjesztik a kórt

Nem ismerték a pestis terjedését sem, jellemző példa, hogy még a papírra is gondoltak, mint a járvány közvetítőjére, ezért a leveleket is átlyuggatták és megfüstölték. Ilyen dokumentumokból a Magyar Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában is látható néhány mutatóban, igaz, az 1831-es évekből. Csak később derült ki, hogy a pestist a patkányok bolhái terjesztik.

Fegyveres katonák zárták le a Tiszántúlra vezető utakat

Az akkori vesztegzár egyik megdöbbentő esetéről tesznek említést a Kenderes története című könyv szerzői. A Tiszántúlon dühöngő járvány megakadályozására éppen a szatmári békekötés során ismertté vált főúr, gróf Károlyi Sándor vezetett be intézkedéseket. Karantént hozott létre, amit akkor inkább vesztegzárnak emlegettek. Fegyveres őrséggel és katonasággal zárta el a megfertőzött és a járvány által még nem elért területeket. A mirigyhalálnak is nevezett kórt 1739-ben behurcolták Kenderesre is (a későbbi kormányzó Horthy Miklós szülőfaluja).

Nagy árat fizetett a tilalom kijátszásáért egy asszony

A tilalmat kijátszotta egy idős asszony, aki családjával elment Túrkevére leánya temetésére, onnan pedig elhozta a halott ruháit és ágyneműjét. Nem sokkal ezután a család több tagja is megbetegedett, és a településen elterjedt a gyilkos kór. A község egyik nagy hatalmú birtokosa, Hodosy János szintén figyelmen kívül hagyta a kemény megszorításokat: ismerőseit és barátait üzletelni küldte, majd maga is utánuk ment. Szabolcs megyében azonban a szigorú zárat nem merték átlépni, inkább meggyőztek egy fiatal legényt, Vasas Györgyöt, hogy vásároljon nekik szarvasmarhát. Csakhogy az eset az öreg Károlyi fülébe jutott, aki azonnal intézkedett.

Kínvallatás után ismerte be, hogy megszegte a szabályt

Elfogatta Vasast, kínvallatásnak vetette alá, és mivel az beismerte, hogy megszegte a vesztegzárat, rövid úton elítélte, és felakasztatta. Hodosy ezt követően gyorsan elmenekült Szolnok alatt fekvő szandai birtokára, de 1740-ben a katonák őt is elfogták. Azonban szerencsésebb volt, mint a szabolcsi legény, Borbély Miklós bánhalmi birtokos pártfogása következtében hamarosan szabadon engedték.

A járvány végül megszűnt, amiben akkor szerepet játszhatott a Károlyi által bevezetett drákói rendszabály is.