Jövő évtől szigorítanának a katás adózás feltételein

A jelenlegi szabályok alapján a katás vállalkozó évi 12 millió forint bevételig havi 50 ezer forint adóteher megfizetésére köteles, felette 40 százalékkal adózik a bevétel. Az alanyi áfamentesség is eddig az értékhatárig választható.

Most azonban módosítani szándékoznak ezen, annak érdekében, hogy a munkáltatók ne tudjanak katásként alkalmazni valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat. A kormány tervei szerint 2021-től változik a szabályozás, és az átalakítás várhatóan több tízmilliárd forint pluszbevételt jelent majd a költségvetésnek.

A kormány tervezett törvénymódosításának legfontosabb eleme, hogy a kisadózó vállalkozások éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóit 40 százalékos adó terhelje. Vagyis az adót nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába.

– A 2013 januárjában érvénybe lépett KATA létrehozásának mozgatórugója volt, hogy a fekete- és szürkegazdaságot kifehérítsék, valamint a vállalkozási adminisztrációt egyszerűsítsék – mutatott rá dr. Lits József, a Vállalkozók Országos Szövetségének megyei elnöke.

– Az olyanoknak ideális ez az adózási forma, akiknek a tevékenység végzéséhez nem társul beszerzési kötelezettség, például nem kell megvenni az alapanyagot vagy az értékesíteni kívánt árut. Ha az egymillió forintos bevételi határhoz rendelünk hét-nyolcszázezer forintos költséget, a nyeresége valójában csak kétszázezer forint, így nem éri meg katázni. De például fodrásznak, cipésznek vagy oktatónak ideális megoldás. A magyar vállalkozások, iparosok egy része hajlamos a rendeleteket megkerülve adómentes, nettó pénzeket juttatni a munkavállalóik zsebébe.

Amit a dolgozó sokszor szívesen el is fogad.

A jelenlegi szabály szerint, ha valakinek munkavállalóként egymillió forintos fizetése van, 33,5 százalékos adóteher sújtja, tehát 665 ezer forintot kap kézhez.

Ha katás vállalkozóként van ugyanennyi bevétele, akkor ötvenezer forint befizetésével meg lehet váltani ezt a 33,5 százalékot.

Bár van emellett más fizetési kötelezettsége is, például kamarai díj, iparűzési adó; jóval több a bevétele, mintha ezt munkabérként kapná, és ezzel vannak, akik vissza is élnek. A szigorítással ezt akarják visszaszorítani.

Ildikó korábban katázott, ma már alkalmazott. Ő annak idején főnöki rábeszélésre írta alá a lényegében színlelt szerződést, amivel a céges számítógépen végzett adminisztrátori munkákat. Később gondok adódtak a kifizetésekkel, más munkára viszont nem maradt ideje, és nem is engedték, így pár hónapban nagyon rosszul járt anyagilag. Ekkor adta vissza vállalkozói igazolványát.

Mint mondta, biztos, hogy sokan dolgoznak még így a megyében, ő is ismer többeket, van, aki jól is keres. De egyetért a szigorítással, ha azzal elérhető, hogy csak a tényleges vállalkozók katázzanak.

Tamás mérnökként dolgozik katás vállalkozóként.

– Egy összetett mérnöki terv elkészítése igen komoly szaktudáson alapuló, hónapokon át tartó munka, amiért akár több millió forintot is kaphatunk, egyazon megbízótól is. A változtatások értelmében hárommillió forint fölött őket terhelnék plusz adóval – mutatott rá.

Megszünteti a visszaélés lehetőségét

Gaál Gabriella szolnoki fodrász nem aggódik az új rendelet miatt.

– Én olyan katás vagyok, akinek saját cége van, dolgozom benne, főnök vagyok. Nekem nincs alkalmazottam, nálam mindenki áfamentes katás vállalkozó. Fodrászként eddig sem fenyegetett az a „veszély”, hogy elérjem az évi 12 millió forintot, és a bevétel nagy része sem származik ugyanattól az ügyféltől. A katázás a magamfajtának lett kitalálva. De egyetértek a szigorításokkal, ne lehessen visszaélni ezzel az adózási formával.