Akár viselkedészavarokhoz is vezethet egy-egy hozzászólás

Szeretünk magunkról, a családunkról, vagy a boldog, büszke pillanatainkról képeket világgá kürtölni, de könnyen áteshetünk a ló túloldalára.

– A közösségi oldalakat nem szabad családi fotóalbumként kezelni – tanácsolta Krajnyákné Csorba Fanni szolnoki viselkedéselemző.

– Sokan emlegetik, hogy rólunk is volt csupasz kép az albumban, igen ám, de azt nem láthatta bárki, nem fértek hozzá ennyien. A tinikorban a kevés mutogatás is rosszul érinthet – részletezte.

A digitalizáció olyan ütemben tört be az életünkbe, hogy nehezen tudjuk vele tartani a lépést és kezelni a technikát. Több botrány is napvilágot látott az elmúlt időszakban, mivel egy olyasvalaki számára, aki egy kicsit is többet tud a számítógépről, a rendszerek működéséről, nem telik sok időbe elhalászni az adatokat.

– Kicsi a félelemérzetünk, hiszen maga az „ellenség” láthatatlan, az agyban sem aktiválódnak a megfelelő ingerválaszok. Gyermekeink képe, ami számunkra édes, cuki, vicces, kedves pillanatot örökít meg, könnyen illetéktelenek kezébe kerülhet. Pillanatok alatt a web legsötétebb oldalairól tölthetik le – avatott be a veszélyekbe a viselkedéselemző. Kiegészítette: örök igazság, hogy ami az internetre felkerül, az ott is marad.

Érdemes megvizsgálni, hogy a fotó közzétételével mi a cél, ami szélsőséges esetben akár egyfajta külső elismerés, kompenzálás vagy önigazolás-keresés is lehet. A fiatalok sokszor a kedvelések számához igazítják a profiluk tartalmát, ami tévútra vihet. A szakember a képek által hordozott üzenetekre és a gyakori posztolások miértjeire is kitért.

– Mindig érdemes feltenni a kérdést magunknak, hogy zavarna-e, ha a képet máshol is viszontlátnánk. Lehet-e benne bármi provokáló, a gyermekem számára esetleg kellemetlenséget okozó – mondta, majd egy esetet is elmesélt.

– Egy kamaszfiút nevelő család fordult hozzám segítségért. Nem tudták megfejteni, hogy mi okozta a viselkedésváltozást a gyermeküknél. Hosszas beszélgetések során derült ki, hogy a fiú az édesanya közösségi oldalán, egy fotó alatti kommentben azt olvasta, hogy nem túl kövér-e ez a gyerek. Egy kamasz esetében ennyi elég is, hogy elinduljon egy önpusztító viselkedésbe átcsapó folyamat – részletezte Krajnyákné Csorba Fanni.

A viselkedéselemző mégis azt vallja, hogy nincs probléma azzal, ha fontos pillanatokat meg szeretnénk osztani másokkal, viszont óvatosnak kell lennünk, hogy hol, mit, miért teszünk közzé.

– Ha mértékkel, tudatossággal és kellő kritikával állunk a közösségi oldalakhoz, akkor jól tudjuk használni azokat – hangsúlyozta.

Gyakran hamis képet festünk magunkról a világhálón

– Az interneten közzétett fotóikon általában a legszebb, legjobb oldalukat szeretnék mutatni az emberek. Ez érthető, bár sokszor csalfa érzéseket kelthet. A kialakult torz világ- és énkép veszélyeket hordoz, holott tudható, hogy egy jól megválasztott póz, néhány effekt is sokat számít egy elkészült fényképen. A fiatalok számára is óriási kihívás ezt reálisan látni – emelte ki Krajnyákné Csorba Fanni viselkedéselemző.

– A megoldás az őszinte kommunikáció, a veszélyek ismertetése és a helyes, mutatott minta lehet – tanácsolta a szakember. Hozzátette: a kamaszkor az énkép fejlődésének roppant szenzitív időszaka, a fiatalok ilyenkor különösen sok figyelmet igényelnek.