Új technika elsajátításán dolgozik a tiszafüredi mester

Általánosan elmondható, hogy a fazekasok magányosan dolgoznak, műhelyükbe ritkán engednek be idegeneket. Elsősorban ezért számít különlegesnek Nagyné Török Zsóka fazekasműhelye, mely előzetes bejelentkezés után bárki számára látogatható.

– Mint minden elismerés, ez is nagyon megtisztelő – kezdte hírportálunknak nyilatkozva a népi iparművész.

Először tizennégy éves korában próbálhatta ki a korongozást, mely aztán egy életre rabul ejtette. Gyermekkorától kezdve dédelgette azt az álmot, hogy egyszer saját műhelyt nyit. Éveket várt arra, hogy korong mellé ülhessen, talán ezért is döntött úgy, hogy az övé mindig nyitva áll majd az érdeklődők előtt. Az álom 1998-ban vált valóra, mikor megkezdte működését a napjainkban már nagy népszerűségnek örvendő fazekasműhely. Azonban a sikerhez önmagában mindez kevés lenne, elengedhetetlen az a nyitottság és kedvesség, mellyel fogadja a látogatókat. Nála nemcsak vásárolni és nézelődni, hanem korongozni és beszélgetni is lehet. Szívesen vezeti körbe a betérőket.

– Huszonkét év távlatában sem gondoltam meg magam. Igaz, a saját dolgomat nehezítem meg, hiszen így nehezebb dolgozni, mintha magamra zárnám az ajtót, de ma sem csinálnám másként – hangsúlyozta.

Az idei év mindenki számára rendkívüli, elsősorban a koronavírus-járvány miatt. Tavasszal a turizmus átmenetileg megszűnt létezni, a gazdaság leállt. Szerencsésnek mondhatja magát a tiszafüredi alkotó, hisz az ő munkájára kevésbé volt hatással a világjárvány okozta bizonytalanság.

– Alapvetően magányos szakma az enyém, a koronavírus okozta rendkívüli helyzet a munkámat annyiban érintette, hogy az iskolában addig zajló művészeti oktatás átköltözött az online térbe, amihez nekem is alkalmazkodnom kellett – emlékezett vissza Nagyné Török Zsóka. Elmondása szerint nem mozog otthonosan a számítógép világában, de családja segítségével meg tudott felelni a kihívásnak.

– Többnyire műhelymunkával és magánfoglalkozásokkal telt a járványidőszak, folyamatosan érkeztek a megrendelések. A Tiszántúlra számos református gyülekezetnek készítettem úrasztali kelyhet és kenyérosztó tálat – magyarázta.

Jellemzően sok kiállításon, vásáron és fazekas pályázaton vesz részt, idén azonban annyi megrendelése akadt, hogy csak egyetlen pályázaton tudott elindulni. Tervek pedig – mint mindig – most is szép számmal vannak. Új technika elsajátításán dolgozik, szeretné megtanulni az úgynevezett magastüzű kerámiák készítését.

– Szeretem ezt a szakmát és szeretek új dolgokat kipróbálni. A folyamatos megújulás, a tudás bővítése pedig az ember előnyére válik – jegyezte meg.