Nagykörű

2021.01.03. 11:30

Felnőtt és nagy ember lett a tűzkeresztségen átesett Simon Martin

Alighogy fiatal felnőtté vált, megszerezte jogosítványát és ifjú polgárőrré vált, az élet azonnal mély vízbe dobta Simon Martint. Ez év őszén egy súlyos közlekedési baleset sérültjein segített a talpraesett nagykörűi fiatalember, aki vélhetően a jövőjét is a rend- vagy a honvédelem szolgálatába helyezi majd.

Mészáros Géza

KÉP: Simon Martin lassan két éve tagja a Szolnok Városi Polgárőr Egyesületnek. Ez év októberében az ő éleslátásán múlhatott három ember élete…

Forrás: Szolnok Városi Polgárőr Egyesület

A kisfiúknak gyermekkori álma, de olykor szerepjátékukban is gyakorta előkerül, hogy bátor tettet hajtsanak végre, s ha kell, életeket mentsenek. Simon Martin is ilyen átlagos fiúcska volt, arról álmodozott, hogy nagyobbra nőve az ő személye kell majdan a segítségre szorulóknak.

Azóta minden tekintetben nagyra nőtt. Tizennyolc éves lett, s ábrándjai valósággá váltak.

A nagykörűi nagykorú fiatalember három életet mentett meg éles szemével és határozott lélekjelenlétével.

– Bárcsak ne történt volna meg, de ha már így esett, örülök, hogy tudtam segíteni – meséltettük el Martinnal a történteket, melynek, ha nem is főszereplője, de egyik pozitív fő részese lett.

– Október 11-én délután négy óra körül, munka után, édesapámmal együtt utaztunk hazafelé az ő magas üléspozíciójú teherautójával. Azért említem, hogy mennyire magasan van a fülke, mert általa magasból lehet az utat belátni. Aznap az anyósülésen ülve láttam rá, s pillantottam meg a nagykörűi bekötő út nagykanyarjánál egy tetejére borult személyautót.

– Azonnal megállítottam édesapámat, kiszálltam és odasiettem a kocsihoz. Nyöszörgéseket, jajjveszékeléseket, sírásokat hallottam az utastérből. Apu is kiszállt, majd pedig arra jött egy autó, amit megállítottam. Mint kiderült, annak sofőrje egy szolgálaton kívüli önkéntes tűzoltó volt.

Simon Martin lassan két éve tagja a Szolnok Városi Polgárőr Egyesületnek. Ez év októberében az ő éleslátásán múlhatott három ember élete…
Fotó: Szolnok Városi Polgárőr Egyesület

– Kinyitottuk a jobb hátsó ajtót, s kiemeltünk egy hároméves korú gyermeket. Először nem mozdult, eszméletlenek tűnt. Aztán megkönnyebbültünk, mert felsírt. Addig, addig sírdogált, mígnem hamarjában elaludt apám karjában. Még további két személy tartózkodott a kocsiban. Egy nő, a gyermek édesanyja a vezető oldali ülésben, és egy férfi, mint később kiderült, a család egyik rokona.

– Kiemeltük őket. Az édesanya rövid időre a sokktól elájult, de végül összeszedte magát. Mindhármuknak vérző fejsérülése, napokkal később kiderült, agyrázkódása is volt, a bicegő férfinak valószínűleg lábsérülése is lehetett. Hívtam a 112-t. Jött is gyorsan a további segítség: a nagykörűi körzeti megbízott, majd a közeli Kőtelekről önkéntes tűzoltók, Szolnokról hivatásos tűzoltók, s tíz percen belül sorban három mentő is megérkezett.

– Szerencsére nagyobb tragédia nem történt. Az anyuka és gyermeke tudtommal már jól vannak, a férfinak azonban még vannak járásgondjai. Szerintem bárki megállt volna, ha látja az árokba borult autót. Nekem szerencsém volt, mondom, a magas fülke miatt lettem csak figyelmes a kanális mélyén a sűrű növényaljzattól takart kocsira – beszélte el a történteket Martin.

Mint kiderült, a baleset mellett többen mentek el, de nem észlelték az „átlagos” látótérből kieső járművet. Akár napokig is a csatorna mélyén rekedhettek volna a járművel kisodródott utasok, s ki tudja, mi történt volna bármelyikükkel is...

Martin a nagykörűi Petrovay György általános iskolába járt, majd pedig mostanság az újszászi Rózsa Imre középiskola rendészeti szakát végzi. Egyik osztálytársa hamarabb volt polgárőr mint ő. Amikor a kötelező iskolai közösségi szolgálatának teljesítésére keresett alkalmat, az osztálytársa ajánlatára belépett a polgárőrségbe. Nem érezte kényszerűségnek, inkább élménynek, így azóta tagja a Szolnok Városi Polgárőr Egyesületnek.

– Már évekkel ezelőtt sem nógatásra jelentkeztem a rendészeti iskolába. Kíváncsi is voltam erre a pályára, és ismeretlenül is tetszett. Ezt az utat akarom folytatni, vagy a rend-, vagy a honvédelmi vonalon szeretnék továbbtanulni Miskolcon vagy Pesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Majd megérlelem még a döntésemet – tekint jövője felé is a nagyszerű fiatalember.

Martin, azzal együtt, hogy nagyszerű legényke, kellőképpen szerény is. A rendészeti iskolában, az egyik szakmai órán a tanára általánosságban a segítségnyújtás fontosságára hívta fel a diákok figyelmét. Amikor a beszámolókra került sor, Martin nem döngette a mellét, csupán azt mesélte el a társainak, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtött a vele megesett történetből.

Simon Martinra egyébiránt nagyon büszkék a szülei és nővére is. A baleset óta eltelt idő alatt az édesanya felkereste és megköszönte a fiú segítségét. A Szolnok Városi Polgárőr Egyesület pedig az események miatt elismerésre terjeszti fel Martint, amit, ha ezt a róla (is) szóló írást elolvassa, nem is szabadna tudomást venni erről…

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában