Az árvízvédelem érdekében növelték a hullámteret Fokorúpusztán

Az ezredforduló környéki árvizek méretezési terhelésen felüli szintjükkel számos problémára mutattak rá. A gátakat nem lehet ugyanis bizonyos szint fölé emelni, így nemzetközi mintákat alapul véve olyan megoldásokban kezdtek gondolkodni a szakemberek, ami az árvíz szintjének csökkenéséhez vezet.

– Ismét teret adunk a folyónak, fenntartható árvízvédelem kialakításán dolgozunk. Tíz helyszínen töltésáthelyezéssel növeltük a hullámtereket, ezzel abban is segítséget nyújtunk a természetnek, hogy az eredetileg jellemző mozaikos tájszerkezet ismét teret hódítson. De például a gátépítéshez szükséges anyaglelőhelyeken halívók jöhetnek létre, színesítve az élővilágot – mondta Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki-Vízügyi Igazgatóság vezetője.

A beruházások fő szempontja a biztonság növelése, de számos más pozitív hozadéka érezhető.

A Bivaly-tó az egyik legkézzelfoghatóbb példa erre. A másfél évtizede elvégzett munkálatoknak köszönhetően kialakultak vizes élőhelyek, újra hajtanak jószágokat a területre.

– Bevált mintákat veszünk alapul, de rendszerben gondolkozunk, olyan árvízi beavatkozásokat alkalmazunk, melyek minél kisebb fenntartási költséggel minél biztonságosabb környezetet eredményeznek – hangsúlyozta.

A kedden bemutatott Fokorúpusztát a WWF Magyarország által koordinált program Magyarország egyik mintaterületévé jelölték ki.

–A nemzetközi projekt a Duna teljes vízgyűjtőterületén zajlik, mintaként csatlakoztunk, az általunk alkalmazott megoldás ugyanis az egész Duna völgyben hasznos lehet – tette hozzá.

Dr. Samu Andrea, a WWF szakértője kifejtette, hogy a projektben öt helyszínen ártér értékelő eszköz segítségével konkrétan vizsgálták meg a beavatkozási lehetőségeket. Ezzel egyidőben górcső alá vették az adatokat, hogy milyen szerepe lehet az árterek helyreállításának a magas vízszintek csökkentésében.

– Mára látszódnak a XIX.-XX. századi folyószabályozások negatív hatásai. Az árhullámok során a töltések erősítésre szorulnak, míg a köztes időszakban megakadályozzák, hogy értékes erőforrásunkat megtarthassuk az aszályra. Alkalmazkodni kell a helyzethez, hiszen a csapadékhiányt a folyókból tudjuk pótolni. Az összes vízkezelési problémára komplex egészként tekintve elemeztük a munkálatok szerepét. Egyeztettünk az érintettekkel, milyen módon tudnának több vizet hasznosítani – részletezte a szakértő.

A Közép-Tiszán tájhasználati modellezés is hozzájárult, hogy felmérjék a reális gazdálkodási lehetőségeket.

Vízi Dávid Béla, a Kötivízig munkatársa a helyszínen beszámolt a beruházás állásáról, megmutatva a korábbi és a jelenlegi gátat. Sőt felhívta arra is a figyelmet, hogy a depónia dombjain fecskék raktak fészket, így a további munkálatok során a madarakra is figyelnek.

– Már csak azért is speciális helyzet alakult ki, mert a hullámtér bővítése éppen egy időben zajlik az M4-es autóút Szolnokot északról elkerülő kivitelezésével. A munka nagyobb koordinációt igényelt, a terveket csak a halívóhely kialakításának tekintetében írta át – összegezte.