Szabadtéri fotókiállítás nyílt a „Jászok” ötéves évfordulóján

Öt évvel ezelőtt mutatták be a Jászok című történelmi dal- és táncjátékot. Az évforduló alkalmából vasárnap délután kamara előadással és fotókiállítással emlékeztek e történelmi pillanat eseményeire Jászberényben. A Lehel Film-Színház előtti téren a produkció részleteiben elevenedett meg a jász nép rendkívül összetett és izgalmas története.

A zene, a tánc, a költészet és vizuális művészet segítségével egyetemes emberi értékeket közvetített az összművészeti alkotás. Mihályi Gábor rendezésében közreműködtek a Magyar Állami Népi Együttes és a Jászság Népi Együttes táncosai, a „Jászok” Vegyeskar, Turi Melinda, Mizsei Zoltán, Rékasi Emese, Gradsach Zoltán szólista énekesek. Az előadás után a jubileumi program vendégművésze Szabó Sipos Barnabás színművész, képzőművész nyitotta meg Gémesi Balázs és Szalai György szabadtéri fotókiállítását a Zagyvaparti sétányon. A meseszerű fotókon a mű izgalmas részletei jelennek meg.

– Annak ellenére, hogy Budapesten élek, sok kötődésem van a Jászsághoz – kezdte Szabó Sipos Barnabás. – Az itteni emberekkel való találkozásom során megfigyeltem valamit, ami leginkább az ember belsejében hagy mély nyomot.

– Van ebben a vidékben és az itteni lélekközösségben valami különös, ami a Nappal kapcsolatos.

– A régi perzsa birodalomban élt Zarathustra próféta, aki azt hirdette, hogy a naplény az, aki elhozza az emberiség üdvét – utalt a jászok feltételezett őshazájára, a bronzkori Kelet-Perzsiára, ahonnan elindultak a megpróbáltatásokkal és felemelkedésekkel teli útra.

– Az ember csak akkor képes sikerrel győzedelmeskedni a sötétségen, ha benne egy belső fény, a belső nap világít. Ez a teremtő gondolat élő fénye, amellyel meg tudjuk őrizni emberi mivoltunkat, amivel a természet rendjébe bele tudjuk vinni a moralitás erejét. A belső nap hője, mint szeretet él a világban – mondta.

Hozzátette: a jászok története a helytállás története, az egyéni és a közösségi akarat minden nehézséget legyőző erejének példája.