Varga Judit: Nem engedjük, hogy jogokat vegyenek el magyar szülőktől

– Nemrég Magyarországon járt a LIBE-bizottság. Milyen mérlege van az általuk végzett vizsgálatnak?

– A LIBE-bizottság egy újabb fejezete annak a politikai boszorkányüldözésnek, amely 2018-ban Sargentini-jelentés címen vette kezdetét. Nem várhatunk egy olyan grémiumtól elfogulatlan és jogilag korrekt értékelést, ahol politikai mandátummal rendelkező vizsgálók ülnek.

A bizottságban öt liberális, baloldali nézeteket valló, és két konzervatív képviselő van, nagyjából ez is volt a beszélgetés mérlege.

– Miről is beszélgethetnénk negyvenöt percben egy francia képviselővel, akinek valószínűleg nem sok fogalma lehet a magyar igazságszolgáltatási rendszerről, de annál határozottabban érdeklődik? A legújabb sláger pedig – ami miatt megint mi vagyunk Európa szörnyű helye –, a gyermekvédelmi törvény, ezért próbálnak ilyen módon is nyomást gyakorolni ránk. Elmondtam nekik, hogy Magyarország egy szuverén ország. Még az európai jogszabályok szerint is a gyermekeink nevelésének a joga egy tagállami hatáskörben tartott jog, ennek megfelelően soha nem fogjuk engedni, hogy a magyar szülőktől jogokat vegyenek el a gyermeknevelést illetően.

– Ez csak politikai támadás vagy tényleg jogi vitáról, esetleg értékalapú vitáról van szó?

– Értékkonfliktusokról van szó, hiszen Európában különböző alkotmányos fejlődésen, különböző történelmi fejlődésen átment nemzeteket, országokat találunk. Teljesen természetes, hogy a jelenkor kihívásaira – legyen az migráció, legyen az a családjainkat ért ideológiai támadás, vagy éppen a gazdaságpolitika kihívásai – egymástól eltérő válaszokat ad például egy ezeregyszáz éves államtörténettel rendelkező Kárpát-medencei ország, mint egy nyugat-európai.

Mi soha nem kritizálunk a külpolitikában másokat, nekünk ez az alapvetésünk,

de mi is tiszteletet követelünk azokon a területeken, melyek a mi szuverenitásunk, nemzeti identitásunk részét képezik. Tehát gyakorlatilag ezek az értékviták állnak, és ezt próbálják jogi köntösbe öltöztetni olyan politikusok, akiknek még jogi diplomájuk sincsen, tehát ez egy nagyon érdekes helyzet. Én azt tartom, a jog arra való, hogy védje az értékeinket, védje a családjainkat, védje alkotmányos identitásunkat.

– Hogy lehetne feloldani ezeket az ellentmondásokat, megelőzni az ilyen vitás helyzeteket?

– Minden egyes esetben, amikor egy olyan jogszabály keletkezik, mely a magyar konzervatív, keresztény-konzervatív értékeket védi, akkor rendre megtámadnak minket. Akkor mi lefolytatjuk a különböző kötelezettségszegési eljárásokat, de soha nem fogunk engedni a negyvennyolcból. Ugye a legutóbbi tanulság például a migráció kapcsán, hogyha nem megy közösen – ezt mondta a miniszterelnök is –, akkor miért erőltetjük a közös megoldást? Hiszen látszik, hogy teljesen más a hozzáállása a különböző nemzeteknek. Európa legyen okos és ott akarjon többet, ott akarjon közöset, ahol annak van hozzáadott értéke. De ha csak ahhoz járul hozzá, hogy a nemzetek közötti árkokat ássa, ott el kell engedni, és meg kell adni a tagállamoknak a lehetőséget, hogy szabadon cselekedjenek.

– Nemrég egy igazságügyi konferenciát rendeztek Gödöllőn. Sikerült-e előrelépni a közös nevező irányába?

– Nagyon fontos volt ez a konferencia. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Európa Tanácsnak negyvenhét tagállama van, és harmincnyolc tagállam képviseltette magát, nagyon sok miniszter személyesen jelen volt. Ez egy nagy siker Magyarország számára. Végre az életről, praktikus dolgokról beszéltünk, ahol van közös nevező, ahol előre tudunk menni közösen, hiszen a legjobb gyakorlatokat cseréltük ki az igazságszolgáltatás digitalizációja, a mesterséges intelligencia használata terén. Arról, hogy vajon van-e valaha reális kilátás robotbírók használatára, vagy egyáltalán kell-e, kikapcsolható-e az emberi tényező az igazságszolgáltatásban, például az ítélethozatalban.

Az volt a konklúzió, hogy az ítélkezésben jó, ha mindig megtartjuk az emberi tényezőt,

aki majd az adott esetben dönteni fog, de nagyon-nagyon sok technikai lehetőség segíti a bírák ítélkezését, például a távollévők közötti eljárások gyorsabb lefolytatását. Tehát egy nagyon hasznos, nagyon praktikus konferencia volt, és örülök, hogy a kollégák jól érezték magukat, és megtiszteltek a jelenlétükkel.

– Az elmúlt napokban, elmúlt hónapban gyakran látogatta a vidéki Magyarországot, a vidéki településeket, Szolnokról, Veszprémről, Gödöllőről is beszélhetünk akár, és most Tiszafüred. Hogy látja a vidéki Magyarországot, hogy tetszik Tiszafüred és a Tisza-tó?

– Én is vidéki származású vagyok, szerintem ez a legnagyobb kincs az életemben, ráadásul Kelet-Magyarországról származom, Miskolcról. Nagyon régóta kacsintgattam Tiszafüreddel, a családdal is szeretnék még többször ellátogatni a térségbe, körbebiciklizni a tavat, megnézni az ökocentrumot. Az interneten is láttam azt a hihetetlen sok újdonságot és lehetőséget, ami a környéken várja az embert. A szüleim Miskolcon élnek, és mindig mondták, hogy gyere el Tiszafüredre, mert fantasztikus fejlődésen ment át. Járom az országot, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a miniszteri szolgálatnak ez a része.

Nagyon sok fejlődést látok, és ami még fontosabb, hogy nem csak fejlődés van, hanem értékteremtés és megtartás is.

– Ráadásul ez a magabiztosság és ez az erő mind-mind azt sugározza külföld felé: nagyon jó magyarnak lenni, és nagyon jól érezzük itthon magunkat.