A szolnoki hitélet és közélet kapcsolatáról értekeztek Szolnokon

– Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a hitélet és a város kapcsolatában Szolnok különleges helyet foglal el. Hosszú évek óta működik az Ökumenikus Lelkészkör, amely gyakorlatilag összefogja az egyházakat, nagyon sok támogatást nyújtanak a városnak – hangsúlyozta dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő a találkozó előtti sajtótájékoztatón.

Szalay Ferenc polgármester beszélt a szolnoki hitéletet érintő fejlesztésekről: megújult a Szolnoki Vártemplom, a belvárosi, a református és az evangélikus templom is. Emellett új atyák is érkeztek Szolnokra. Egyházi óvodái is és iskolái is vannak a városnak, és ma már túljelentkezés van az egyházi oktatási intézményekbe. Mint megjegyezte:

az a város, ami „kis Moszkva” névre hallgatott, már hitéletében is rengeteget erősödött, ehhez kellett egy keresztény konzervatív kormányzat, egy egyházi érdekeket képviselő államtitkárság minisztériuma, és kellettek a baráti kapcsolatok is.

– Kis Moszkvának nevezték Szolnokot régen, de az a helyzet, hogy most a sok templom megújulásával megint Moszkvához hasonlít, mivel ott is sorra újulnak a templomok – jegyezte meg Soltész Miklós államtitkár.

Beszélt arról, hogy a legszörnyűbb évszázadot tudjuk magunk mögött. Utalt a II. világháború pusztításaira, a zsidóság üldözésére, mely következtében mind gazdasági potenciálban mind a zsidó vallás megszűnésében szegényebb lett Szolnok is. Az azt követő kommunizmus időszakát az egész Közép- és Kelet-Európa, a kereszténység és a hitélet is szenvedte évtizedeken keresztül. A talpra állásához azonban megvolt a hit, a vallás és az egyházak ereje, ami nagy dolog.

– Az egykor elkövetett bűnökre emlékezni kell, de nyilván nekünk a keresztényi tanítás alapján a feladatunk a jelennel foglalkozni és a jövő ifjúságát segíteni és nevelni – jelentette ki.

– Éppen ezért nem véletlen, hogy az elmúlt közel egy évtizedben itt Szolnokon a katolikus egyházat, azon belül a rómait és a görögöt egyaránt, a református egyházat, az evangélikus egyházat és a maradék pici zsidó felekezetet is nagymértékben támogattuk. Templomok, imaházak, közösségi házak, és ami legalább ilyen fontos, óvodák is épültek, épülnek, utóbbiak a katolikus óvodafejlesztési programon keresztül.

Mindez nagyságrendileg mintegy két és félmilliárd forint támogatásból.

– Ezek a támogatások elsősorban a hitéletet szolgálják, de emellett a nevelést is az óvodákon, a parókiákon és a közösségi házakon keresztül. E beruházások kapcsán szépül a város is, ami szintén nem utolsó szempont, ahogy az sem, hogy a fejlesztések munkát adnak, gazdasági potenciált jelentenek.

– De miért is fontos és szükséges az egyházaink támogatása? – tette fel a kérdést.

– Egyértelmű, hogy a keresztény demokráciának van jelene és jövője is. Nyugat-Európában nem véletlenül zuhan a kereszténydemokrata pártok megítélése: eltértek attól a konzervatív keresztény tanítástól és vállalástól, amit elődeik lefektettek. Nem mindegy, hogy a nagy társadalmi kérdésekhez hogy állunk hozzá, mivel ezek is a teremtett világhoz tartoznak. Mi, konzervatív néppárti és egyben kereszténydemokrata párti politikusok, azt valljuk, hogy a vallás az ésszel nem áll szemben.

Hangsúlyozta azt is, hogy a család apa, anya és ha van rá lehetőség, akkor gyermekekből állnak. Ezt az álláspontjukat pedig semmiféle divat, ideológia mentén nem fogják háttérbe szorítani.

– A nemzetért kell, hogy dolgozzunk, ebben a keresztény demokráciának igenis helye van, és ezt erősíteni is fogjuk, pontosan azért, hogy a szegényeket, rászorulóakat szolgálhassuk. Nekünk az emberekre való odafigyeléssel kell szolgálnunk ezt az országot – összegezte Soltész Miklós.