Szárazság

2022.08.12. 19:55

Az életükért küzdenek, itatják a szomjazó vadakat Mesterszállásnál

Nyulak, őzek, fácánok járnak rendre a mesterszállási határba kihelyezett itatókhoz. A Mester Vadásztársaság tagjai hetek óta ilyen módon is próbálnak segíteni a vadaknak, hiszen azok nem jutnak elegendő, a számukra elégséges mennyiségű folyadékot is tartalmazó zöldtakarmányhoz a természetes élőhelyeiken. A vadászok szerint kritikussá vált az aszály miatt kialakult helyzet.

Rimóczi Ágnes

Kézsmárki Ferenc (balra) pénteken is megtöltötte a vadak egyik itatóját Bak Richárddal

Fotós: Mészáros János

Nem túlzó a vadászok kijelentése – erdők, bozótosok elszáradt aljnövényzete, teljesen elsárgul kukoricaszárak és elszáradt, fejüket lógató napraforgók látványa fogadja a mesterszállási határban járókat. A kókadozó növények mellett hűvöst és még inkább folyadékot kereső vadak is feltűnnek arrafelé...

Az állatok – szerencséjükre – úton-útfélen találnak is innivalót, a Mester Vadásztársaság ugyanis hetek óta, naponta többször ellátja vízzel a területükön élő vadakat.

Akik rosszallóan szólnak a vadászokról, nézzék meg a segítségnyújtásukat 

– hívta fel a figyelmünket Bak Richárd, aki Kengyel felől rendszeresen jár a mesterszállási határban. Mi is megnéztük!

Nemcsak az erdőkben és a mezőkön, hanem a kukoricaföldeken is tombol az aszály... Fotó: Mészáros János

Ecetes vízzel segítenek az állatoknak, rendszeresen újratöltenek

– A másfél-két éve tartó aszály következtében oly’ mértékben üres a határ, hogy a vadak nem találnak elegendő zöldtakarmányt, így folyadékhoz sem jutnak sajnos. Valamilyen megoldás kellett, hogy segítsünk az állatállományon, ezért helyeztük ki ezeket az itatókat – foglalta össze röviden Kézsmárki Ferenc, a vadásztársaság elnöke.

– Naponta két-három köbméter víz kihordásával, kisebb itatók üzemeltetésével próbáljuk a károkat enyhíteni, az állományt átvészeltetni. Vannak nagyobb itatóink, azokat pályázati úton vásároltuk, de tapasztalataink alapján jobban hasznosíthatók a kisebb darabok. Ezekbe – a dűlőutak mentén – nagyjából húszliteres mennyiségben folyat vizet két kollégánk, ők a telephelyen töltik fel a tartályokat ártézi vízzel, melyekből egy ezrelékes ecetes oldatot készítenek. Ennek azért van jelentősége, mert az ecet megóvja a vizet a poshadástól, és a darazsak is kevésbé mennek az itatókba – számolt be a részletekről Pozderka Gergely.

A társaság vadászmestere elmondta, nagyjából három hónapja rendszeresen itatják a vadállományt, és szükség szerint még folytatják is a segítő tevékenységet.

– Az aszály bizony óriási hatással van az állatállományra. Mi például szép mezeinyúl-állománnyal rendelkezünk, de tapasztalható, hogy az állatok szaporulata a vízhiány következtében csökkent. Márpedig feladatunk, hogy az apróvadállományunkat megtartsuk, gyengébb állomány esetében erősítsük azt – hangsúlyozta.

Ennek érdekében teszik a dolgukat az 1996 óta, több mint ötezer hektáron gazdálkodó Mester Vadásztársaság tagjai, akik között a legtöbben gazdálkodók, föld­tulajdonosok.

Nem véletlenül bukkant fel ez a nyúl: vizet keresett a száraz növények között Fotó: Mészáros János

Ilyet még nem láttak: a gyom is elszárad a sorok között

– Jelenleg huszonkilencen vagyunk, legtöbben mezőgazdasággal foglalkozók. Tulajdonképpen mi érezzük a vadgazdálkodás negatív hatásait is, ugyanakkor a helyi viszonyokat ismerve, járva a határt, tudjuk, hogyan kell fenntartani az egyensúlyt, hogyan lehet megőrizni a terület vadállományát. Bevalljuk, tagfelvételkor ez alapján is döntünk – folytatta az elnök.

A vadállomány megtartása érdekében minden évben úgynevezett vadföldet is vetnek, nagyjából tizenkét hektáron kukoricát, napraforgót és cirkot ültetnek, ami adja a téli takarmányt.

– Nos, az aszály ezt is elintézte, gyakorlatilag semmi nem kelt ki... Szintén árulkodó, hogy az dűlőkben lévő agyaggödrök is szárazak. Korábban ezekben lejtősen leástunk négy méter mélyen, a víz felfakadt, ami kiváló itatóhely volt az őzek számára. Ezek az úgynevezett őzkutak gyakorlatilag kiszáradtak, jelenleg ugyanis nyolc méter mélyen van a talajvízszint. Nem tudjuk, mi lesz, ha nem jön eső nagy mennyiségben. Tavaly is vízhiány volt, de akkor inkább csak az ősz volt aszályos, most hónapok óta nem esett számottevő csapadék. Még a gyom is elszárad a sorok között, ilyet huszonöt esztendős pályafutásom alatt nem láttam... – tette hozzá Kézsmárki Ferenc.

Egykor rizst termesztettek a területen, ma egy csepp víz se érkezik

Kézsmárki Ferenc elmondta, hogy Mesterszállás határában, a Körös ártere felé több száz hektáros rizstelep működött az ötvenes években.

– Az akkori csatornarendszernek köszönhetően a víz egész egyszerűen odavezethető volt a növényekhez, jelenleg azonban több kilométeres körben gyakorlatilag nincs élő vízfolyás – emelte ki. 

– Holott kilencven százalékban öntözhető lenne a terület, csak jelenleg nem működik a Kútréti V. csatorna. – Szeretnénk ennek a vízkiemelő művét újraindítani, szerencsére a környékbeli gazdálkodók is eszerint gondolkodnak. Akár önerő felhasználásával is segíteni kell azon állami művek elindítását, melyekkel megújuló energiaforrással ki tudnánk emelni a Körösből a vizet, és akkor visszanyerhetné régi fényét az egyébként még mindig magas természetvédelmi értékkel bíró terület – tette hozzá.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában