2022.08.13. 17:20
Bejött a számításuk, százával költöznek be a denevérek a kihelyezett odúkba
Sikeres a denevérvédelmi program Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az elmúlt években a szakemberek iskolák, óvodák udvarain lévő fákra, parkokba helyeztek ki denevérodúkat – növelve ezzel az állatok búvóhelyeit. Az odúk nagy részébe be is költöztek az apró bőregerek.
Fülöp Emil alpolgármester mutatta meg a tiszapüspöki szabadstrand közelében felépített különleges denevérszállót, a mesterséges búvóhelytől a szúnyoglétszám csökkenését is várják a helyiek
Fotó: Mészáros János
A denevérek rendkívül hasznosak, táplálékuk főképp csípőszúnyogokból áll, ezért a szúnyogok elleni biológiai védekezés egyik kulcsszereplői. Védelmük érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 2016-ban indította el azt a programot, amelynek célja, hogy pótolják, növeljék a védett állatok búvóhelyeit. A kezdeményezés eddigi sikereiről számolt be a közelmúltban a megyei kormányhivatal.
Környezetünkben szinte mindenhol élnek denevérek. Korábban a nagyvárosokban az épületek hasadékaiban, manapság inkább régi épületek padlásain, tornyokban találkozhatunk denevérkolóniával.
– A régi épületek időről időre felújításra szorulnak, melyhez ha abban denevérek élnek, a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Az engedélyező határozatban gyakran időkorlátot állapítanak meg, hiszen a kölyöknevelés időszakában nem szabad háborgatni a denevérkolóniákat. Fontos az is, hogy az épület felújítása során a denevéreknek a padlásokra és tornyokba történő bejutását folyamatosan biztosítani kell. A természetvédelmi hatóság tapasztalatai szerint az épületek tulajdonosai, fenntartói készséggel együttműködnek a renoválások során – áll a kormányhivatal tájékoztatójában.
Igazi sikertörténetként szólnak például a tiszafüredi Kossuth Lajos Általános Iskola felújításáról.
– Az épület tetőcseréjét nyáron, tanítási időszakon kívül kellett megvalósítani, ám ez egybeesett a denevérek szaporodási időszakával. A padlást abban az időben több száz egyedből álló, fokozottan védett csonkafülű denevér lakta.
A bőregerek védelme érdekében több tiszafüredi intézmény összefogásával számos épület padlását megnyitották, bízva abban, hogy a denevérkolónia áttelepül egy zavartalanabb padlásra.
– A felújítás során az iskola padlását kettéválasztották, fóliával elszigetelték a két részt, és csak a tető egyik felén kezdődött meg a munka, a másikban a denevérek zavartalanul kölykezhettek. Végül nem is költöztek át máshová, miután a kölykök felnevelkedtek, és a kolónia elindult őszi vándorútjára, a munka folytatódhatott az épület palásának másik szárnyában. Ez a felújítás 2021-ben lezárult, idén a több száz példányból álló denevérkolónia pedig ismét birtokba vette a szálláshelyét – számoltak be a felújításról.
A kormányhivatal denevérvédelmi programja keretében a szakemberek denevérodvakat helyeztek el iskolák, óvodák udvarain lévő fákra, parkokba és a tiszai ártéri erdőkbe. Az odúkat a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjai készítették el.
Eddig száz denevérodú került fel a fákra, ezek közül sokat már el is foglaltak az apró bőregerek, van olyan odú, melyben több mint háromszáz állat tanyázik. Különösen az úgynevezett szoprán törpedenevér telepszik meg nagy számban az odvakban.
A védett állatok megtelepedése érdekében a Közép-Tisza védett ártéri területein pedig négy darab denevértorony épült, 2024-ben pedig Szolnok területén terveznek két denevértornyot felállítani a természetvédelmi szakemberek. A program részeként a kormányhivatal szakemberei ismeretterjesztő előadásokat tartanak ezen állatok jelentőségéről és védelméről.
Többféle szempont alapján választották ki a toronyállítások helyszíneit
Hogy az M4-es gyorsforgalmi út építése miatt ne maradjanak búvóhely nélkül, összesen négy, egyenként több száz denevérnek otthont nyújtó tornyot helyeztek ki a Tisza mentén, Tiszapüspöki, Fegyvernek, Nagykörű és Tiszajenő környékén. A 2021 őszén felállított, több méter magas, fémszerkezetű, faburkolatú építmények utódnevelésre is alkalmasak, ami fontos a fokozottan védett faj számára.
– Olyan területeket kellett választanunk a tornyok elhelyezésére, melyek az állam tulajdonában állnak, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a vagyonkezelőjük, továbbá közvetlenül érintkeznek idős, őshonos fafajok uralta puhafás erdőállományokkal, nyílt kaszálórét vagy mocsárrét jellegű élőhelyekkel – nyilatkozta korábban Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Tisza-Jászság Tájegység vezetője.
