2022.09.28. 17:25
Dézsi István számos logikai játékot alkotott, ezekből ma is őriz jó pár darabot
A hetvenes-nyolcvanas években élték fénykorukat a különféle logikai játékok. Akkoriban még nem terjedtek el a ma hétköznapinak számító digitális eszközök, így gombok nyomkodása helyett apraja-nagyja ilyen kreatív eszközök tekergetésével-csavargatásával foglalta el magát. A Rubik kocka mellett a legnépszerűbbnek talán a Bábel-torony néven elhíresült Varikon számított. A mai fiatalok közül nem sokan tudják, hogy ez utóbbi feltalálója, Dézsi István megyénk szülöttje, aki most ünnepelte kilencvenötödik születésnapját.
Fotó: Nagy Balázs
Fotó: Nagy Balázs
Dézsi István Kunhegyesen született 1927. szeptember 27-én. A háború alatt Budapesten, a Gamma Hadiüzemben tanulta ki a műszerész szakmát. A hadseregbe huszonegy évesen hívták be. Orvos felettese biztatására tanult tovább a budaörsi tiszti iskolán, majd ment ki a Szovjetunióba repülősnek. Harminc év után a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskoláról ment nyugdíjba. Az idős feltaláló tíz éve már a rákóczifalvai Aranyősz Idősek Bentlakásos Otthonában éli mindennapjait. A minap ott köszöntötték családtagjai mellett lakótársai, a dolgozók, a városvezetés, sőt még a honvédség képviselője is.
– Nagyon szerettem játékokat csinálni, kellemes időtöltés volt. Legrégibb játékom igazából még gyerekkoromból származik. Az első komolyabb találmányom, amit sikerült szabadalmaztatni, az a Varikon volt. Mikor Erdélyt hozzánk csatolták, családcserék voltak, hozzám is került egy család. Hoztak magukkal erdélyi játékokat, összerakható fakockát.
Én azt fejlesztettem tovább, csak nem fából, hanem műanyagból is. Lett is belőle magyar szabadalom!
– árulta el Dézsi István.
– Sajnos azonban ez volt az a találmányom, amit nem csak továbbfejlesztettek, hanem még a szabadalmaztatás előtt elloptak. Ezzel kapcsolatban éveken keresztül pereskedtünk is, még a szocialista időkben. Aztán a pert be is szüntették kormányintézkedés nyomán, és elosztották közöttünk a találmány variációit. Így lett belőle egyfelől Bábel-torony, másfelől Varikon – idézte fel a történteket.
A játék prototípusát mosdódugókból alkotta meg, ezeket akkoriban tömegesen lehetett kapni.
– Ezekben kis golyófészkeket alakítottam ki. A tizenhat golyóstól a hatvanhat golyósig mindenféle változatban elkészítettem.
Az ominózus játék lényege, hogy henger formában golyók találhatók, a játékot úgy kell forgatni, hogy a golyók színenként egy oszlopba kerüljenek, színárnyalatonként sorba rendezve
– tette hozzá.
Ezt a játékot sokan Rubik Ernőhöz, a bűvös kocka feltalálójához társítják. Ez persze tévedés, bár azt igaz, hogy Dézsi István sokáig együtt dolgozott Rubikkal.
– Együtt jártunk külföldre is. Ernő kiment Amerikába, ott is maradt, én viszont itthon is jól éreztem és most is jól érzem magam! – mondta erről.
Dézsi István már maga sem tudja, hányféle játék ötlete pattant ki fürgén mozgó agyából – mindenféle golyós és szögletes, logikát igénylő játékszerek. Az úgynevezett Trexi-sorozat, mely építő- és szerencsejáték is egyben, szintén hódított a piacon.
– A kirakása bonyodalmas, de amikor sikerül, kapunk egy szögletes alakzatot, annak nyolc sarkában színes golyók vannak. A sarkok kinyithatók, és aki hamarabb talál két azonos színű golyót, az nyer. Rengeteg ilyen játék ötlete eszembe jutott, aztán javítgattam rajta, fejlesztgettem, míg valami újabb is eszembe nem jutott. Sok találmányomat bejelentettem, de olyan is volt jócskán, mely végül nem jutott el a gyártásig. Tudni kell, hogy a találmányok menedzselése nem olcsó. Számos találmányom így mára feledésbe merült. De nem panaszkodom, rengeteg élményem volt, melyekre szívesen emlékszem vissza. Feleségemmel negyven évig voltunk házasok, 2000-ben halt meg.
Tizenkét évig egyedül éltem a szolnoki lakásban, majd beköltöztem az otthonba. Érdekes az élet itt is!
– tette hozzá az idős feltaláló.
