Dr. György László: a megváltozott igényekhez alkalmazkodik az új szakképzési rendszer

– Hány szakképzési centrum működik az országban, és ezek között hol helyezkedik el a szolnoki?

– Negyvenegy szakképzési centrum működik az országban, ezen belül Szolnok a kiemelkedőbbek közé tartozik annak köszönhetően, hogy jó kapcsolatot ápol a környékbeli munkáltatókkal. Például az ilyen rendezvények, melyen most részt veszünk, is segítséget nyújtanak abban, hogy a szakképzési centrumok és a vállalkozások közelebb kerüljenek egymáshoz.

– 2020 szeptemberében indult az új, duális képzés. Miért volt szükség a szakképzési rendszer átalakítására?

– 2010 és 2020 között segélyalapú társadalomból munkaalapúvá alakítottuk át az országot. A vállalkozásokkal közösen közel egymillió munkahelyet hoztunk létre. Akkor tudjuk megnyerni a 2020-as és 2030-as évtizedet, ha ebből a munkaalapú társadalomból továbblépünk, és munka- és tudásalapút teremtünk belőle. Ezért alakítottuk át a szakképzési rendszerünket, mert azt látjuk a világban, hogy rövid időn belül munkahelyek szűnnek meg, és újak jönnek létre. A Világgazdasági Fórum számításai szerint például 2020 és 2025 között nyolcvanötmillió munkahely szűnik meg, ugyanakkor kilencvenhétmillió új jön létre világszerte. Akkor tudjuk a jövő biztos munkahelyeit Magyarországon létrehozni, ha a technológiájában gyorsan változó világra gyors válaszokat tudunk adni. Márpedig az állam által irányított oktatási rendszerek mindenhol nagyon feszesek, merevek. Nehezen fordulnak, mint egy nagy teherszállító hajó. Ezért alkottunk egy új szakképzési rendszert, amely együtt „fordul” a vállalkozásokkal és a vállalkozások igényeivel.

– A szakképzési centrumok milyen szerepet töltenek be ebben a folyamatban?

– Ma Magyarországon a szakképzési centrumok kancellárjai, főigazgatói és a szakképző iskolák vezetői a modern kori Periklészek. Ahogy Periklész Athénban névről ismert minden állampolgárt, úgy a szakképzési centrumok és szakiskolák vezetőinek név szerint kell ismerniük a környezetükben működő vállalkozásokat, a vállalkozókat, és velük együtt kell képezniük a szakembereket, mert ők adják a magyar gazdaság gerincét. Egy olyan rendszert teremtettünk, hogy erre minden lehetőségük meg is van.

– Az új rendszer hogyan teszi vonzóvá a diákok számára a szakképzést?

– Arra ösztönözzük az általános iskolásokat, hogy szakmát tanuljanak. Ha ma valaki bekerül egy szakiskolába, tizenhatezer forintos ösztöndíjat kap már az első évtől kezdve, ha technikumba megy, nyolcezer forintot, ha pedig leteszi a szakmai alapvizsgáit, és utána helyezkedik el duális képzésben, akkor százezer forintot is megkaphat munkaszerződés formájában. Abban az esetben pedig, ha tanműhelyben helyezkedik el, nem megy ki céghez, vállalkozáshoz, akkor is szert tehet az ötvenkilencezer forintos ösztöndíjra. Mindezzel egyrészt motiváljuk az általános iskolásokat és a szakképzésbe bekerülőket arra, hogy tanuljanak szakmát, és tanuljanak jól, másrészt ösztönözzük a vállalkozásokat is, hiszen a duális képzésben részt vevő diákok után több támogatást kapnak, mint amennyibe a foglalkoztatásuk kerül. A diákokat ráadásul úgy tudják közben képezni, formálni, ahogy az számukra hasznos. A tanulók már ott, helyben értéket teremtenek, ráadásul gyakorlati formában sajátítják el a tudást.

– A felnőttképzést hogyan érinti az átalakítás?

– Minden felnőtt előtt nyitva áll a szakképzési rendszerünk. Ma Magyarországon két alapszakma megtanulása és egy részszakképesítés megszerzése mindenki számára ingyenes. Ha az illető bemegy egy szakképzési centrumba, meg tudja nézni, hogy milyen szakmákat tanulhat, kiválaszthatja a maga számára legtesthezállóbbat, a képességeinek megfelelőt, vagy a munkaerőpiaci igényekhez leginkább illeszkedőt. Sajnos jelenleg Európa energiaválságot, és ezzel kapcsolatban finanszírozási válságot él meg. Éppen ezért szükség lesz arra, hogy a szakképzési centrumok a felnőttek előtt is nyitva tartsák a kapuikat, és segítsenek nekik a jövő munkahelyére felkészülni.

– Az új rendszer lényege, hogy alkalmazkodik a munka­erőpiaci változásokhoz. De hogyan tudják lekövetni ezeket a gyors folyamatokat?

– Számomra nagyon izgalmas és fontos lépés, hogy létrehozunk egy munkaerőpiaci előrejelző rendszert, valamint egy szak- és felnőttképzési pályakövetési rendszert. Előbbinek köszönhetően adat­alapon tudjuk majd megmon­dani néhány hóna­pon belül azt, hogy merre tart a világ. Hogy milyen szakmákat kell tanulni ahhoz, hogy valaki a jég hátán is megéljen – erről pedig információkat tudunk majd adni a magyar családoknak. A másik a szak- és felnőttképzési pályakövetési rendszer. Ez szintén adatalapon, de anonimizált módon válaszol arra, hogy ha valaki elvégez a szakképző centrumban egy képzést, azzal milyen gyorsan tud majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mennyit kereshet ezzel, és két-három év múlva majd mi várható. Az adatok segítségével a szakiskoláknak is vissza tudunk jelezni, hogy hol tartanak a képzéseikkel, másokkal összehasonlítva mennyire színvonalas az oktatás az adott intézményben. Ami még nagyon fontos, hogy a családoknak is visszajelzést tudunk adni arról, hogy hova érdemes a gyerekeiket beíratni, vagy éppen nekik beiratkozni annak érdekében, hogy felkészüljenek a jövő munkahelyére, és a jég hátán is megéljenek.