Kincsvadászat

2022.11.15. 12:49

Szolnok dicsőségét zengik a régészeti feltárások

Jó néhány éve még vajmi kevesen gondolták, hogy Szolnoknak nem csupán kis-Moszkvaként megbélyegzett kommunista múltja van. E hely több mint háromezer éve lakott terület, időszakonkénti jelentőségét sokáig a homály és a föld lepte be – hangzott el mindez azon a városházán tartott tudományos, ám de a nagyközönség számára is nyitott és megérthető kerekasztal-beszélgetésen, melynek fő témája Szolnok múltja volt, apropóját pedig az Eltemetett múlt című hiánypótló historizáló könyv nyári megjelenése adta.

Mészáros Géza

Forrás: Illusztráció

Fotós: Shutterstock.com

Történészek, szakemberek korábban is gyanították már, hogy e stratégiailag sok szempontból értékes és jelentőségteljes terület mindig is a figyelem központjában lehetett, ám erre csak azok után derült fény, mikor is egyéb földmozgatások okán komolyabb ásatások kezdődtek a középkori várkerület térségében.

A megyeszékhely Zagyván túli része évtizedek óta foglalkoztatja a régészek kíváncsiságát. A dr. Kaposvári Gyula tudós polihisztor által az utókornak megmentett forrásanyagok, majd pedig a középkori várra fókuszáló régészeti ásatások rendre bebizonyítják Zounok/Zolnok/Szolnok folyamatos felemelkedését, illetve korszakonkénti elpusztítását. Miután dr. Kertész Róbert régész és történész is ásót ragadott, illetve a város eltűnt századainak feltárását élete egyik fő művének tekinti, az is kiderült, hogy a mai Tisza-Zagyva torkolati terület történelmi és kulturális örökségi szempontból egyaránt felbecsülhetetlen értékeket rejt, ezáltal új múltidéző ismeretekkel szolgál.

– Mily érdekes, hogy a Modern Városok Program nyújtott forrást mindahhoz, hogy végre leássunk a régmúltba és a sokáig dicstelen emlékezetű Szolnokról majdan büszkeséggel nyilatkozhassunk – fogalmazódott meg ez is a beszélgetők körében.

Megtudtuk, a városkerületben megépült várkaputorony várhatóan jövő év elején megnyitja kapuit. A látogatóközpontjában kialakított állandó igényes kiállítás a területen eddig kiásott régészeti leletek alapján láttatni kívánja a hat korszakon keresztül (i. e. 1700-Kr. u. 1700) az itt épült földsánc-, fa- és kővárakat, a török dzsámit, s az itt élők mindennapjait. Megtekinthető lesz az az animációs film is, melynek zenéje szerzője a szolnoki Tóth Árpád Zoltán – ebből betéteket hallhattak a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában