Többezer éves csontváz került elő egy kerti csap szerelése közben Rákóczifalván

Régészeti különlegesség, egy többezer éves csontváz került elő a földből Rákóczifalván, melyre egy Petőfi Sándor úti ingatlan kertjében bukkantak rá. A régészeti leletet feltárták és elszállították a helyszínről a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai.

Kovács Berta

Nagy Fanni régész tárta fel a sírt

Forrás: Beküldött fotó

Fotó:

– Egy itt lakó fedezte fel a csontokat a kerti csap szerelése közben – árulta el Nagy Fanni, a múzeum régésze. – A lakó már korábban is talált egy koponyacsontot. Akkor a rendőrségnek szólt, de egyértelmű volt, hogy a csont nem korabeli, hanem sokkal régebbi. Így értesítették a múzeumot, ki is mentünk feltárást végezni. Akkor egy zsugorított, tehát magzati pózban elhelyezett ember csontváza került elő, a kezei előtt egy kis korsóval. A temetésnél ebbe valószínűleg ételt vagy italt tettek, amire a halottnak a túlvilágon lehet szüksége.

– A szombaton feltárt második csontváz is hasonló pózban feküdt, a csuklóján találtunk egy bronzból készült karperecet is. A temetkezési póz és most a karperec is arról árulkodott, hogy mindkét embert a késő bronzkorban temették el. Ezen a helyen minden bizonnyal egy temető húzódott.

Mint megtudtuk, lényegében mindkét esetben teljes csontvázra bukkantak. A másodiknak ugyan hiányzott a lábfeje, ez viszont modern bolygatás következménye, valószínűleg akkor szedhették ki, amikor a kerti csapot telepítették. A leletnél a koponyacsontból hiányzott egy kis darab, ez valószínűleg akkor veszhetett el, mikor hajdanán valószínűleg sírrablók bolygatták meg a területet. A fej környékén szoktak ugyanis értékes tárgyak is rejtőzni, akár aranykarikák is. Valószínűleg ilyesmit kereshettek az egykori kincsvadászok.

Nagy Fanni azt is elmondta hírportáunknak, Rákóczifalván többfelé találtak már korábban csontvázakat, egykor, 3400-3500 évvel ezelőtt itt élt egy olyan népcsoport, melyet a régészek rákóczifalvai csoportként emlegetnek.

A településen sok a magaspart, dombos rész – például a kastélydomb -,ami alatt komoly lelőhelyek húzódhatnak. Jelenleg ugyan a településen nem végeznek kutatásokat, de lenne itt mit feltárnia a régészeknek.

Miből sejthető a lelet kora?

– Azt, hogy késő bronzkori a lelet, több dolog összefüggéséből tudjuk kikövetkeztetni – fejtette ki kérdésünkre Nagy Fanni régész. – Nem messze innen a városháza környékén van egy másik ugyanilyen korú temető, ezért sejthető volt, hogy a közelben rejtőznek még valahol ilyen korú sírok. A magzatpózban való eltemetés őskori szokás, ezért tudtuk, hogy a csontvázak biztosan őskoriak.

A kis korsó és a karperec pedig formailag késő bronzkori leletekre hasonlít, ezért jutottunk erre a következtetésre. Persze lehetne még pontosabb eredményt kapni, ha radiokarbonos kormeghatározást végeznénk el a csontokon, de erre egyelőre nem kerül sor – mondta a szakember.