Hogy kerültek ide? Különleges teknősökre bukkantak a Tisza szolnoki szakaszán

A csütörtöki természetvédelmi őrszolgálat idején a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai két különleges teknőst véltek felfedezni a folyóba lógó faágon a Tisza szolnoki szakaszán. Az állatokat közelebbről szemügyre vették, és konstatálák, hogy azok egymástól eltérő fajúak. A valószínűleg házi kedvencként tartott hüllők igazi különlegességnek számítanak, ugyanis hazánkban nem honos állatfajtól van szó.

Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park tájegységvezetője arról számolt be hírportálunknak, hogy több betegséget is hordozhatnak magukban ezek az idegenhonos hüllők, továbbá nem tudhatjuk, milyen hatást gyakorolnak az ökoszisztémára.

– A bejárást követően Zvara Gábor természetvédelmi őr azonosította a páncélosokat: a nagyobb méretű egyed egy sárgafülű ékszerteknős, a kisebb pedig egy mississippi tarajosteknős volt. Ez utóbbit többek között a páncélja középvonalán húzódó taréj szerű kiemelkedésekről lehet megismerni.  Természetes élővizű helyen még sosem láttuk előfordulni a mississippi tarajosteknőst – mondta a tájegységvezető.

– Éppen ezért csak arra a következtetésre tudunk gondolni, hogy valaki megunta, és kitette az állatot. A teknős előfordulását májusban észleltük először. Szemmel láthatóan jól érzi magát, sütkérezik a napon egy sárgafülű ékszerteknős társaságában...

Az említett idegenhonos teknősfajok Észak-Amerikából kerültek Európába, és azt követően hamarosan elterjedt házikedvenccé váltak. Ma már tudva levő, hogy részben a felelőtlen kisállattartás következtében az ékszerteknősök kivadulva életképes populációt alkotnak. Helyi viszonylatban bizonyító erejű példa erre a közelmúltban a szolnoki Alcsiszigeti-Holt-Tiszán előkerült fiatal egyed.

A mississippi tarajosteknősről még nincs ilyesféle információja a természetvédelem szakembereinek, minthogy arról sem, hogy a telet átvészelik-e. Aggasztó tény viszont az, hogy Észak-Olaszországban már szaporodó egyedeit dokumentálták. Hogy milyen hatást gyakorol a faj hazai fauna képviselőire, az ökoszisztémára, illetve szaporodásra, még nem tudhatjuk...