Vészterhes időkről hallhattak a karcagi diákok – galériával

– Iskolánkban a rendhagyó történelemóráknak hosszú évre visszanyúló hagyománya van. Mindegyik témája az 56-os forradalom köré épül, mint amilyen a kommunista diktatúra, a Rákosi- és a Kádár-korszak – mondta Péter Dániel történelem szakos oktató, aki szerint ez azért fontos, mert a diákok a 12. évfolyamon tanulják ezt az időszakot, és a tantervi követelményekhez kiválóan illeszkedő pluszinformációkat adnak ezek az órák, segítik a tanulóik számára az adott tananyag rögzítését is. Már tartottak előadást a Rákosi-­korszak internáltjairól, az 1959–61 közötti erőszakos téeszesítésről, most pedig a Gulag volt a téma. 

– A Terror Háza Múzeum egyik új kezdeményezése a Házhoz megy a múzeum elnevezésű program, amelynek az a lényege, hogy időszaki kiállításokat viszünk külső helyszínekre. November 25-e a magyarországi politikai foglyok, illetve kényszermunkatáborokba hurcolt foglyok emléknapja, ennek kapcsán itt, a református gimnáziumban rendhagyó történelemóra keretében igyekeztem bemutatni, hogy milyen volt az élet a Gulagon. Kezdve onnan, hogy miként alakultak ki a szovjet kényszermunkatáborok, illetve rátértem arra, hogy Magyarországon miért és hogyan hurcolták el az embereket, illetve milyen volt az odaút, s milyen körülmények között éltek a különböző kényszermunkatáborokban, és hogyan tértek haza onnan az emberek – fogalmazott az előadást tartó Lakatos Dorina, a Terror Háza Múzeum történésze. 

– mondta az előadó. 

A Terror Háza Múzeum kiállítása Budapesten található, ám az új programnak köszönhetően ha nem is az egész tárlatot, de a különböző részeit el tudják hozni vidékre, ezáltal több embert elérnek, illetve rendhagyó történelemórákkal, plakátkiállításokkal bizonyos témákat közelebb hozhatnak a diákokhoz is, emelte ki az előadó.