Vigyázzunk a vízre, mert az a jövőnk záloga!

– Nulla hibaponttal teljesítették az akkreditációt a Kötivizig laborjában. Mit jelent pontosan az akkreditáció, s miért olyan fontos a jó eredmény?

– Az akkreditációs eljárás egy minőségbiztosítási rendszer egyik állomása. Az akkreditáció megszerzése öt évre szól, különböző szabványok szerinti minőségtanúsításnak kell megfelelnünk, s évente ellenőrzik, hogy ez a minőség fenntartható-e a teljes öt éven keresztül. A minőség, aminek meg kell felelni, eléggé sokrétű a laboratóriumunk esetében, hiszen a tevékenységünk is sokrétű. Elsősorban felszíni vízzel, felszín alatti vizekkel, szennyvízzel, mederüledékkel foglalkozunk és különböző vizsgálatokat végzünk ezekben a mátrixokban. És feladatunk minden ezzel kapcsolatos dolog. Az akkreditáció minden egyes folyamatot ellenőrzi.

– Önöknél nulla hibapontos lett az ellenőrzés, de milyen hibalehetőségeket rejthet az akkreditáció?
– Ez függ attól a szakértői gárdától is, aki jelen van egy-egy akkreditálási helyszíni szemlén. Ha többen érkeznek ellenőrizni, akkor erősebb az ellenőrzés, nagyobb a hibalehetőség is. Amiket vizsgálnak, az az épület alkalmassága, a környezet megfelelése, a kollégák megfelelő végzettsége, az eszközpark. Az eljárás szabályozás szerint történik, előre be kell adni egy kérelmet, a helyszíni vizsgálat egy előre egyeztetett időpontban zajlik.

– Hány kolléga dolgozik a Kötivizig regionális laboratóriumában?
– Két telephelyünk van, az egyik Szolnokon, a másik Kiskörén, összesen huszonöt fő dolgozik a laboratóriumban. Kicsit megoszlik a vizsgálatok jellege a két telephely között, Kiskörén elsősorban a tározó, Tisza-tó működésével kapcsolatban jött létre, ez egy üzemirányítási laboratórium, nagyrészt a Tisza-tó vízminőségének vizsgálatai zajlanak ott. A szolnoki labor egyéb munkákat is végez, itt lehetőség van például kút vizét bevizsgáltatni, vagy valamilyen vízminőséggel kapcsolatos problémát ellenőriztetni. Itt kicsit szélesebb a spektrum és a vizsgálatok jellege.

– Pontosan milyen munkák zajlanak a laborban? Hogyan történnek ezek?
– Előretervezetten, egy évre előre történnek a feladatok. A mi feladatunk ugyanis legfőképpen a Kiskörei tározó frekventált térségének a vizsgálata, de a területünkön lévő csatornák monitorozása is a mi feladatunk. A rendelkezésünkre álló, természetben lévő víz alkalmas-e öntözésre, alkalmas-e halastó tápvíznek, tudják-e használni azt a gazdák. A víz minőségén nem tudunk változtatni, de meg tudjuk mondani, hogy milyen vizet tudunk szolgáltatni. Azt a gazdának kell tudnia, hogy mire használja a vizet. Uniós szabályozás szerint sokfélék a határértékek.

– Milyen hitekkel, tévhitekkel találkoznak a laborosok?
– Egy érdekes példát mondok erre: nemrégiben egy hölgy hívott fel bennünket, hogy vízér vizsgálatokat szeretne végeztetni, hogy jó helyre tegye az ágyát a lakásában. Mondtuk neki, hogy ezzel nem foglalkozunk. Sokszor keresnek egyébként, hogy kutakat szeretnének bevizsgáltatni, ehhez azonban tudnunk kell, hogy mire szeretné az abból vett vizet hasznáklni. Sokszor ugyanis nem egyértelmű az emberek számára mindez. Sokan keresnek konkrét problémával is. Néhány éve kerestek meg minket egy tiszai szabadstrandtól, hogy felmerül a bezárás lehetősége, mert fekális szennyeződés került a vízbe. Akkor egy tiszai hossz szelvény vizsgálatot végeztünk el, ezt egy hajón ülve végeztük, így vettünk mintát és végeztünk folyamatos méréseket.

– Mi emberek hogyan tudjuk károsítani a vizeket?
– Jó, hogy egyre több helyen van használtolajgyűjtő, hiszen ezek nagy kockázatot jelentenek, ha bekerülnek a vízbe. Az egyéneknek át kell gondolni, hogy mennyi vizet használnak el, a takarékosság is fontos. Hasonlóan felelősen kell gondolkodni a gazdálkodásnál. Például a műtrágyák, különböző szerek használatát is észszerűen kell alkalmazni, mert minden, ami a talajra kerül, az a vízbe is bekerül.

– Mit adna útravalóként a hallgatóknak?
– Tekintsünk úgy a felszíni vizeinkre, hogy azok a jövőnk záloga. Tudjuk azt, hogy amit mi cselekszünk a vizekkel kapcsolatban, az a saját, de a gyerekeink, unokáink „nyakába hullhat” majd.

A Szoljon.hu podcastben a szakértő arról is szól, hogy milyen fejlesztések történtek a regionális laboratórium munkájával kapcsolatban, s hogy milyen további fejlesztésekre lehet szükség a vízminőség monitorozása terén. Választ kaphatunk arra is, hogy lehet-e problémánk, ha szabadvizekben fürdünk. S a beszélgetésből kiderül az is, hogy az utánpótlás képzésében is részt vesznek a labor munkatársai.

A podcast megtalálható a Szoljon.hu Youtube- és Spotify-csatornáján is.