Február 29.

2024.02.29. 12:30

Akiknek négy évente van születésnapjuk...

Olyanok, mint mindenki más, mégis különlegesek. Ők azok az emberek, akik szökőévben, éppen február 29-én születtek. Idén ők is „igazi” szülinapot ülhetnek, máskor meg ki előbb, ki utóbb ünnepli az évfordulóját. Az érintettek szerint az bizonyos, hogy ez a nem mindennapi születésnap számos vicces pillanatot produkál.

Rimóczi Ágnes

– Az egyik ismerősöm mindig azt mondja nekem, hogy engem nem a gólya, hanem biztos egy vadkacsa hozott – kezdi születésnapjának történetét Szilárd. Az egyik Szolnok melletti kistelepülésen élő „fiatalember” nevetve árulja el, hogy idén ünnepli a tizenkettedik születésnapját.

február 29, születésnap, szökőév
Akik február 29-én születtek, azoknak négyévente van születésnapjuk. Vagy nem?
Forrás: Beküldött fotó

– Nem mindennapi dolog, de úgy tűnik engem összehoz a sors a hasonszőrű különcökkel. Általános iskolában volt egy osztálytársam, aki szintén február 29-én született. Ismerek olyan idősebb embert, aki február 29-én született, de az anyakönyvi dokumentumába 28-át írtak be – mesélte. Mint mondja, már születésekor is sok 29-ei születésűvel „találkozott”.

– Édesanyám mesélte, hogy amikor születtem, „hirtelen felindulásból” nevezett el. Azon a napon ugyanis már az ötödik Attila látott napvilágot, amit én is kaptam volna, ő gondolt egyet és megváltoztatta a keresztnevemet. Valahol most biztosan él a nagy világban néhány február 29-ei Attila – mesélte nevetve.

Szilárd egyébként kitalált magának egy másik születésnapot, amit minden évben megünnepelhet.

– Június 6-án van ez a nap, ilyenkor minden nyáron összehívom a barátokat, haverokat, cimborákat és csapunk egy évre szóló kerti partit – tette hozzá végül.

Hartinger-Debreceni Emese idén már „tíz esztendős” lett
Forrás: Beküldött fotó

Hartinger-Debreceni Emese a normál években február 28-án ünnepel, mondván, az a február hónap utolsó napja. Idén természetesen, ha már szökőévet írunk, a napján születésnapozik, ezúttal kerek számot ünnepel, tíz gyertya kerül a tortájára. A szolnoki születésű fiatal hölgynek vicces és kevésbé mókás sztorijai is vannak a különleges nappal kapcsolatban.

– A rosszabbal kezdem: már felnőttkoromban történt, hogy bár különleges nap a születésnapom, mégis elfeledkeztek róla a környezetemben élők. Bevallom, nem esett jól, de egy nappal később azért felköszöntöttek. Tisztán emlékszem az elmúlt három február 29-re. Jól kifogtam, mert minden alkalommal beteg voltam, így aztán hiába volt igazi nap, csak később ünnepelhettem – mesélte a jelenleg a Budapesten élő, a Nők Lapjánál szerkesztő-újságíróként dolgozó hölgy.

– Viccesebb, ami szintén az egyik „igazi” szülinapomon történt. Madridba utaztunk az akkori barátommal egy kinn élő barátnőmhöz. 28-án elmentünk bulizni, másnap csak pihentünk. Este mégis összeszedtük magunkat, és elmentünk egy étterembe, és vártam, hogy a barátom megbeszélje a pincérekkel, hogy a desszertet énekelve, gyertyával hozzák ki, így köszöntsenek fel. A vacsora végén valóban elkezdtek énekelni, hoztak a süteményt a gyertyával – és vitték a mellettünk lévő asztalnál ülő lánynak. Kiderült, neki is aznap volt a szülinapja. Az én köszöntésem igy elmaradt, de nem bántam, mert jól szórakoztunk – emlékezett vissza Emese.

Mint elmondta, tapasztalatai szerint különlegesnek tartják az emberek, amikor megtudják, mikor született. – Amikor új osztályba, társaságba kerültem, akkor egy ideig mindig érdekesség és beszédtéma volt. Általános- és középiskolában egyedül voltam ezzel a születési dátummal. 19 évesen találkoztam először egy egri suliban egy olyan lánnyal, aki egy napon született velem. Mivel semmiben sem hasonlítottunk, megállapítottam, hogy semmi értelme a horoszkópoknak – mondta el végül nevetve a hölgy.

Kovács Katalin ezen a képen még nincs egyéves (valójában három)
Forrás: Beküldött fotó

A tanítónőként dolgozó szolnoki Kovács Katalin még a munkájában is hasznosította a különleges születésnapját. – Amikor megtudják a diákjaim, akkor rácsodálkoznak. Nagyon érdekli őket a téma, és negyedik osztályban környezetismeret órán mindig elmagyarázom, hogy miért van időnként eggyel több nap februárban. Így aztán nagyon megjegyzik, hogy én ekkor születtem és szerencsére megtanulják a szökőév értelmét is – mesélte a tanítónő.
A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola pedagógusa elárulta, hogy ezen a napon csak annyi gyertyát tesz a tortájára, ahányadik valódi szülinapja volt. – Különleges akkor volt, amikor a tizenharmadik került sorra, mert abban az évben volt épp 13 éves az egyetlen gyermekem, a lányom is – emlékszik vissza Katalin.

– A február egyébként is különleges a szűk családomban, tízből heten ünnepelünk névnapokat, szülinapokat. Idén úgy döntöttünk, hogy nem teszünk rá külön számokat így összeadtuk: 84+79+56+55+33+28=335! Ez került a tortánkra –mondta el nevetve az idei ünnep különlegességét.

Katalin különleges születésnapjának különleges története is van
Forrás: Beküldött fotó

Katalin azt is elárulta, hogy kicsi gyerekkorában ő „szerencsétlennek” gondolta magát a különleges szülinap miatt.

– Olyan vagyok, mint Mézga Aladár, gondoltam és dühös voltam, hogy nincs minden évben szülinapom. Aztán édesanyám elmondta, hogy császármetszéssel születtem, s így mentették meg az életemet. Azóta másképpen gondolok erre a napra... – tette hozzá végül Katalin.

Miért szökő az év és a nap?

A szökőév olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál, azért, hogy a naptárt (4 évente) szinkronba hozza a csillagászati vagy évszakok szerinti idővel. Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest. Ha időnként beillesztünk egy plusz napot az évbe – vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán – akkor ez a csúszás korrigálható.

A szökőnap nem február 29-e. Annak, hogy melyik napot tekintjük szökőnapnak, naptártörténeti oka van. Nem egyszerűen kap a hónap egy toldaléknapot február végén, hanem a február 24. napja duplázódik meg, így a szökőnap a hagyományos év február 23. és 24. napja közé ékelődik (az eredeti 24. elé, tehát az eredeti 24-éből 25-e lesz, 25-éből 26-a és így tovább). Ezért Mátyás névnapja a liturgikus naptárakban és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak, ami „Mátyás ugrása” néven is ismeretes. Ennek következtében szökőévekben február 24. napján senki sem ünnepli a névnapját.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában