Mint tenger a cseppben - Magyarország és a globális kihívások - galériával

Zachar Péter bevezetőjében elmondta, hogy a fórum témájául azért választották a külpolitikát, mert fontos azt látnunk, hol van Magyarország helye egy éppen erős változások alatt lévő nemzetközi rendszerben. A megváltozott világrendben hogyan lehet önálló magyar külpolitikát folytatni, a kihívásokra keresztény szellemtől vezérelt válaszokat adni. A téma iránti érdeklődést jelezte, hogy az érdeklődők teljesen megtöltötték a termet. 

Zachar Péter elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar külpolitikát mindig befolyásolta, hogy eltérő kultúrák, vallások, ideológiák, gazdaság és társadalomszervezési minták metszéspontjában élünk. Keresztény történeti tudattal vagyunk csomópont Kelet és Nyugat országútján, úgy, hogy mindig birodalmi befolyások kereszttüzében kellett működnünk. – Napjaink izgalmas kérdése, hogy a mai megváltozott világrendben hogyan lehet önálló magyar külpolitikát vinni, és mi ennek a sarokpontja – mondta. Még inkább fontos, hogy vannak-e olyan keresztény értékek, amelyekre alapozva ezt a külpolitikát mások számára is egyfajta meghívásként lehet felajánlani, amihez olyan országok csatlakozhatnak, akik hasonló módon gondolkodnak a világpolitikáról.

– Sok tanulsággal járó időszakot élünk meg, – csatlakozott a gondolatmenethez Juhász Hajnalka képviselő asszony. A Covid után jött a háború kérdésköre, amivel egy gazdasági kihívással küzdő Európai Unió tagjaként szembesülünk. Fontosnak tartom elmondani, hogy Szent II. János Pál pápa erőfeszítései ellenére az EU alkotmányából kimaradt a keresztény kultúrára való utalás és ennek hiányát nagyon érvezzük. A mi alkotmányunk a keresztény kultúrára hivatkozik, de egy olyan 27 tagállamot összefogó közösségben élünk, ami radikálisan liberálisokra és konzervatívokra szakadt, s itt csak tudatos jövőképpel lehetünk túlélők. 

Az egyik legfontosabb Európának adott üzenetünk a béke üzenete. Sok állam nem hallatja hangját az EU-ban, de mi a veszélyek korában is tematizálni tudtuk a külpolitikát. az elmúlt időszakban olyan ideológiai átrendeződés jellemzi az Európai Uniót, amivel szemben nekünk érdemes missziót folytatni. Az az Európa Tanács, amely oly nemes célokat is képviselt, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, ma már leginkább a szexuális kisebbségre fókuszál. Annyira radikalizálódott az Európai Unió gondolkodásmódja, hogy nekünk a kereszténydemokrata konzervatív értékrendet kell határozottan képviselnünk, ami sajnos jelenleg egy kisebbségi vélemény. Az európai parlamenti választás hozhatja a konzervatív erők megerősödését, de ettől még nem biztos, hogy az Európai Parlament liberális többsége elindul egy konzervatív irányba.

– Kiszelly Zoltán a beszélgetés során hangsúlyozta: amikor Magyarország csatlakozott az Unióhoz, sokan remélték, hogy idővel nálunk is olyan életszínvonal lesz, mint Ausztriában, Svédországban vagy Svájcban. Ehhez nekünk olyan rendszereket kell kiépíteni, amit a svájciak, az osztrákok és a svédek negyven év alatt építettek ki, miközben nálunk kommunizmus volt. – Arra van szükség, hogy ne menjen ki az országból a pénz, hanem patrióta gazdaságpolitikát folytassunk, amire már volt nálunk példa a kiegyezést követő általános fellendülés idején – mondta a politológus. Majd hozzátette: minden területen meg kell találnunk azokat az országokat, szövetségeseket, amelyekkel együtt tudunk működni. Miközben az ellenzék azt hangoztatja, hogy Magyarország elszigetelődik, például a béke kérdésében a magyar kormányhoz hasonlóan a világ kétharmada – élén Ferenc pápával – egyértelműen béketárgyalásokat sürget. Fontos látni, hogy a Magyarország által képviselt politika Európában az emberek között többségben van. Ezért támadják hazánkat több oldalról is. Ugyanakkor a háború mellett az a veszély is fenyeget bennünket, hogy a nemzetállamok elveszítik a szuverenitásukat, és helyettük a multicégek veszik át az irányítást.

A továbbiakban az előadók még olyan lényeges kérdésekre tértek ki az est során, mint a klímaprobléma átpolitizálása, az energiahordozók beszerzése és birtoklása terén történő, a nyilvánosság kizárásával végbemenő manipulációk. A hátralevő időben a hallgatóság részéről érkezett kérdésekre válaszolva a beszélgetőpartnerek kiemelték a nevelés területén az egyházi iskolák jelentőségét, a stratégiai fontosságú hazai vízkincs megőrzésének és ideális hasznosításának kulcsszerepét, valamint a nagy ellenérzést keltő brüsszeli korrupciós ügyek esetében a szigorú szabályozás szükségességét.