A bangladesi műtét részleteiről is mesélt a neves idegsebész

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Idegsebészeti Osztály osztályvezető főorvosa a belvárosi plébánia Szent Erzsébet Karitász Csoportjának meghívására érkezett a megyeszékhelyre. Cikkünkben a Szent Imre Művelődési Házban tartott előadásának főbb gondolataiból válogattunk.

Műtét Bangladesben: az ima ereje

– Amikor augusztus elsején és másodikán sor került a műtétre, körülbelül húsz órával az operáció kezdete után iszonyatos fáradtság fogott el. Ilyenkor nehezebben is gondolkodik az ember. Kimentem hát inni egy pohár vizet, hogy felfrissüljek. Legbelül éreztem azt a háttérimát, amit Magyarországról, sőt, az egész Kárpát-medencéből kaptam. Ezt nagyon köszönöm, mivel meggyőződésem, hogy akkor ez adott nekem erőt. A háttérimáról egyébként készültek már tudományos összehasonlító vizsgálatok, amelyek igazolják az imádság gyógyító erejét.

– Még a szociálpszichológia, mint materialista tudomány is elfogadja a „csoportos lelki támogatás” fogalmát. Ami azt jelenti, hogy szeretettel gondolunk valakire és kívánunk valakinek valamit. Szeretet nélkül ugyanis nem megy. A pszichológia úgy magyarázza, hogy a valóságnak csupán egy szeletét ismerjük, amiben élünk, s aminek ezenfelül sok más tartalma is van. Ebben helyezhetők el a materializmus számára megmagyarázhatatlan dolgok.

Misszió és lelkiismeret

– A hívők missziónak azt nevezik, amikor megtaláljuk a Jóisten vízióját velünk. Aki nem aktív hívő, az is meglátja a belső énjében lelkének azon utasításait, amelyek jó irányba visznek. Az ember legmélyén jóság van, függetlenül attól, hogy milyen közegbe születik. A lelkiismeret tulajdonképpen nem más, mint Krisztus homályos hangja. Ez akkor is igaz, ha hiszünk benne, és akkor is, ha nem, mert mondjuk nem így neveltek. Ha viszont nem akarom ezt megközelíteni, és nem akarok a lelkem mélyére utazni, imádkozni, elveszem a lehetőséget attól, hogy felismerjem, mi a Jóisten célja velem, mi a missziós küldetésem.

Hol kezdődik az emberi lét?

– Manapság az élet kezdete nem vallási vagy filozófiai kérdés. A tudomány az 1960-as évek elejére bebizonyította, hogy az élet a fogantatással indul el a DNS felfedezésével. Sajnos ezt nem tanítják se a gyerekeknek, se a fiataloknak. Gyakran még az orvosok sem tudják, hol kezdődik az ember élete. Hogy miként lehetne ezen változtatni? Egy biztos, a változtatás nem működhet politikai úton. Úgy vélem, az jelenthetne megoldást, ha a közélet, s a mindennapok témájává tennénk mindezt.

– Az abortusz korunk szörnyű problémája, hiszen Európában naponta négyezer abortusz van, míg Magyarországon nagyjából száztíz. Az, hogy mi valamik vagyunk, az értelmezhető genetikailag. Azaz, hogy milyen magasak vagyunk, milyen a lelkületünk, milyen a zenei, a matematikai, vagy éppen a sportérzékünk. Ezeket a tulajdonságokat szüleinktől örököljük. Ám az, hogy emberi személy vagyok, tudok megbocsátani, szabad akaratom van, és tudok akár gyűlölködni is, azt már nem tőlük kapjuk. Ez Barsi Balázs ferences atya nagy tanítása.

Kimondatlan gondolataink

– A csendbe visszalépve elkezdünk imádkozni, s ekkor előjönnek a jó gondolatok. Ezek csak elütik az imaidőnket. Amikor viszont a rossz gondolatok kerülnek elő, egy menekülés alakul ki bennünk, és azt mondjuk: ha ilyen kísértéseim vannak, akkor abba is hagyom az egészet, és inkább folytatom a munkámat. Úgy érezzük, nem kérünk ebből. Ha nem vállaljuk, hogy átverekedjük magunkat a belső pusztaságunkon, ürességünkön, akkor nem fogjuk meghallani Krisztus homályos hangját. Frontálisan kell ütköznünk az egónkkal az imában. Észre kell vennünk, hogy az imádságon keresztül nemcsak a teológiai igazságot látjuk meg! Gyakran a saját szakmánk igazságait is felfedezhetjük.

Szeretetről, feltámadásról

– A szeretet nem az agyban keletkezik, hanem a lelkünkben. Merthogy miből is áll az agyunk? Vízből, szénatomokból, koleszterinből, zsírból és fehérjéből, illetve sorolhatnám az elemeket. Ezek nem tudnak szeretni, nem tudnak önfeláldozó, megbocsátó szeretetet gyakorolni. Sejthetjük tehát, hogy a gondolat valahol sokkal mélyebben, magasabban gyökeredzik.

– Ma körülbelül háromezer vallás van a világon, ebből mintegy kétezer-ötszáz vallja a lélek halhatatlanságát. A test feltámadását csak egy, és ezt Jézus bizonyította. És ennek is megvannak a tudományos bizonyítékai. Így például a torinói lepel és az eucharisztikus csodák. A legmagasabb szintű részecskefizikai vizsgálatok igazolták a torinói lepel valódiságát. Emellett rendelkezünk pszichológiai bizonyítékkal is. Ha ugyanis Jézus nem támadt volna fel, senki sem vállalta volna később a vértanúhalált az apostolok közül. Egy blöffért, egy ígéretért senki sem vállalkozott volna ilyesmire.

Boldogság a mély szegénységben

– 2016-ban jártam Međugorjében, és találkoztam ott egy kedves atyával. Az afrikai helyzetről beszélgettünk. A kétszázmilliós Nigériában feleannyi idegsebész van, mint Magyarországon. Ennek tudatában eldöntöttük, hogy elkezdünk ott egy idegsebészeti missziót. Odakint aztán hihetetlen közösségi élményeket élhettem át. Azzal szembesültem, hogy rendkívül mély hit van az ott élő emberek lelkében. A keresztény lakosság nyolcvan százaléka jár el vasárnapi szentmisére, és hiába a nagy szegénység, boldogok az emberek. Olyan élő az országban a hit, amely Európában teljesen ismeretlen!

Névjegy

Dr. Csókay András

Született: Budapest, 1956. február 16.

Foglalkozása: orvos, idegsebész.

Elismerései: A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Prima díj, Budapest díszpolgára, Semmelweis Ignác-díj.