Szolnokra látogatott a titkosrendőrség atyja

Azzal, hogy Szolnokig elébe jött Haynaunak, valószínűleg különös tiszteletét kívánta kifejezni az őt támogató főparancsnoknak, de rokonlélekként is fontos lehetett számára a találkozó.

Az önkényuralom korát az akkori osztrák belügyminiszterről ugyan Bach-korszaknak szoktuk hívni, de teljes joggal viselhetné a zsandárság parancsnokának, a legfelsőbb rendőr­hatósági tisztséget betöltő Kempen altábor­nagy­nak a nevét is.

Jelentős szerepet játszott a megtorlásban, és rendőr­mi­nisz­ter­ként egy jövőbe mutató intézmény, az országot be­háló­zó besúgóhálózat kiépítésében.

Akkoriban Pest lakosságának legalább egynegyede volt besúgó, így kétség sem férhet a tábornok hatékonyságához és szakértelméhez. A főváros 1855-ben díszpolgárságot is adományozott neki, amivel nem került rossz társaságba. E minőségében egyik kései kollégája nem volt más, mint Sztálin.

Kempennek személyes szerepe volt gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzésében, és közvetve felelősség terhelte gróf Széchenyi István haláláért is. A mielőbbi kivégzés érdekében ő rendelte el a nyakán ejtett seb miatt a felakasztását megakadályozó Batthyány agyonlövetését, amiért komoly szemrehányást kapott főnökétől, Haynautól.

A táborszernagy csalódott volt, hogy az általa felségárulónak tekintett magyar miniszterelnök elkerülhette a megszégyenítő véget, s bosszúságát nem késlekedett tudatni beosztottjával. Természetesen ez az összezördülés csak múló kellemetlenség volt töretlen együttműködésükben.

A Kempen által létrehozott szervezet titkosrendőrei üldözték a halálba Széchenyit is, ha nincs mégis igazuk azoknak, akik valójában gyilkosságról beszélnek a gróf halála kapcsán. Évekkel ezelőtt Szolnokon tartott előadást a gróf halálakor viselt öltözetét restau­ráló szakember, s ő a ruhán talált nyomok alapján legalábbis megfontolandónak vélte a kortársak által is emlegetett gyilkossági teóriát.

Az biztos, hogy halálában kulcsszerepe volt egy besúgónak. Az ő révén jött rá hosszú idő után Ferenc József rendőrsége, hogy a külföldön megjelenő, a Bach-rendszert bíráló írások a Széchenyi szükség szülte otthonául szolgáló döblingi elmegyógyintézetből származnak.

Miután megfenyegették Széche­nyit, hogy ha nem hagy fel a politizálással, „valódi” elmegyógyintézetbe kerül, a zaklatott idegzetű grófnak ez már sok volt, és agyonlőtte magát. Szintén Kempen egyik ügynöke, egy Wargha István nevű, Kossuth környezetébe beépült ember volt a nyomravezető az Orsova közelében elásott koronázási ékszerek megtalálásában is.

Ha van negatív nagyság is, akkor így két nem mindennapi személyiség adott egymásnak találkozót 1849. augusztus 30-án a szolnoki Indóházban.Szathmáry