2023.09.30. 09:15
A mesék világa igazi varázslat, a martfűi könyvtárban időről időre megteremtik azt
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tenger vagy éppen a kurtafarkú malac. Csak néhány elem, melyek a magyar népmesékben is előfordulnak. A történetekben a valóságos és csodás szereplők egyszerre jelennek meg, a királyfi mellett sárkány, tündér vagy beszélő állat tűnik fel. Közel tíz éve Benedek Elek születésnapja alkalmából szeptember 30-án tartják a magyar népmese napját, a kezdeményezéshez jászkunsági programokkal is csatlakoztak.
A martfűi könyvtárban évek óta tartanak a népmesékhez kapcsolódó foglalkozásokat. Felvételünk egy korábbi pillanatot örökített meg
Forrás: Martfű Média
A népmese napját 2005-ben rendezték meg először. Célként azt tűzték ki, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon még nagyobb figyelemmel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. A Jászkunságban számos programmal készülnek a jeles alkalomból. A mesék fontosságáról, a gyermekkorban betöltött szerepéről Székácsné Tálas Gabriellát, a Martfűi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatóját kérdeztük.
A népmesék világa egy kimeríthetetlen kincsesbánya. Ősi elemekkel, ősi tudással, örökérvényű igazsággal teli történetek.
– Valamikor a mesék elsősorban a felnőtteknek szóltak, a tanítás eszközei voltak. A legtöbbre jellemző, hogy a történet elején megbillen az egyensúly, ezért meg kell keresni a megoldást, és azért meg kell dolgozni, küzdeni – fogalmazott a szakember az alapokról.
A népmese tanít, nevel, tudást közvetít, örömet ad, feszültséget, szorongást old, gyógyít.
A valóságos és csodás elemek egyszerre lehetnek jelen, ezért állandó szereplők a varázserővel bíró lények, boszorkányok, tündérek, sárkányok, beszélő állatok, növények és tárgyak.
– A történetek támpontokat, kapaszkodókat adnak, erkölcsi alapelveket őriznek. A népmese szórakoztat, de elsősorban megoldást kínál problémákra, segít megbírkózni azokkal. Fejlődik általa a szókincs, a kreativitás, a gondolkodás, az érzelmi és az értelmi intelligencia, a kifejezőkészség, a szövegértés, a képzelőerő – sorolta a hallgatott mese jótékony hatásait.
A szereplőktől megtanulható a cselekvés, hiszen ők, ha problémával találják magukat szemben, akkor lépéseket tesznek, kezükbe veszik a sorsukat.
– A mesehallgató megtanulja értékelni az őt körülvevő világot, önmagát. Befogadóvá, elfogadóvá teszi őt a mese. Fontos szerepe van az olvasóvá válásban is, lehetővé teszi a fantázia szabad szárnyalását – hangsúlyozta.
A világ történetek által ismerhető, érthető meg. Mesére kortól függetlenül mindenkinek szüksége van!
– A mesemondó legértékesebb jutalma a csillogó szemek látványa, a meghitt együttlét. Ebben a közelségben a mesélő és a mesehallgató között létrejön egy különleges, erős kötelék. A mesemondás-mesehallgatás tehát varázslat – szólt a hallgatóival közösen átélt élményekről Székácsné Tálas Gabriella.
Különböző programokkal készülnek a Jászkunságban
A magyar népmese napja alkalmából a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény Minerva bábcsoportja a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack bábjátékkal készült. Az előadásokra a csoportokat előzetes bejelentkezés után várták pénteken. Kunszentmártonban az 1960-as években, a tiszazugi városban lejegyzett népmesékkel hívták fel a figyelmet a történetek kulturális értékére és pedagógiai jelentőségére szombaton. Martfűn az egész hét ezen történetek világa körül forgott, a foglalkozásokat óvodásoknak és kisiskolásoknak szervezték. Székácsné Tálas Gabriella, a Bajzáth Mária mesepedagógus által kidolgozott Népmesekincstár Mesepedagógia módszert alkalmazva mesél a gyerekeknek. Ez egy nagy egységként kezeli a népmesét, a népköltészetet, a népi játékokat, a népdalokat.
– A népdalok, mondókák, találós kérdések erősítik a mese üzenetét ugyanazt a szimbolikus nyelvet használva – emelte ki a szakember.
