Életműkiállítással tisztelegnek a ceglédi festőnő emléke előtt

– Novemberben nyílik meg egy idén elhunyt ceglédi festőművésznek, Sárközy Erzsébetnek az életműkiállítása a múzeum falai között. Várhatóan a hónap közepén nyitja meg kapuit a mustra – kezdte mondandóját a Kossuth Múzeum igazgatója. Zakar József hozzátette, már folyik a lázas készülődés, jelenleg a művésznő műtermében és raktárhelyiségeiben zajlik a képek válogatása.

– A település jeles alkotója életében két fő tevékenységre fókuszált. Az egyik a festés volt, a másik pedig az oktatás. Létrehozta a Fiatal Alkotók Műhelye nevű alapítványt, amely Patkós Irma egykori színművész házában működik. Ezen a kiállításon a festészeti életművét mutatjuk be a főiskolás évektől kezdve az idén tavaszig tartó munkásságával bezárólag – taglalta az igazgató.

A Hollós utca 20. szám alatt működő alkotóház ötlete annak idején Sárközy Erzsébet festőművésztől származott, aki évekig foglalkozott a nemes üggyel, hogy miként lehetne létrehozni egy jól működő, szellemi alapokon nyugvó művészeti „képzőhelyet”. A festőnő ugyanis régóta feladatának érezte a városban élő fiatalok ilyen irányú nevelését.

Zakar József arról is beszámolt, hogy az ismert városi személyiség halálát követően a múzeum egy részletes visszaemlékezést közölt, amelyben sokoldalú pályáját összegezték. Az új kiállításban ennek az életútnak néhány fontos lenyomata villan majd fel.

Mint megtudtuk, Sárközy Erzsébet (1950-2023) a Szegedi Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán szerzett diplomát, majd 1979-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végzett, Bráda Tibor növendékeként. Kedvelt témái voltak szülővárosának jellegzetes épített környezetei: az Eötvös tér, a Szabadság tér és épületei, utcabútorai. Magányos padjai, a ködben pislákoló kandeláberei különös atmoszférát kölcsönöztek képeinek. A Cegléd környéki táj, szántói és erdőrészletei, a szálló varjak vagy a Balaton-felvidéki vízpart és a virágzó mandulafák egy távoli világba vágyódó hangulatot teremtenek. Későbbi munkáin gyakoribbá váltak az ember alkotta terek, a toszkán tájak és települések utcái. A legtöbb esetben a látvány mellé mély filozófiai tartalom is társult.

– Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállításon szerepeltek alkotásai, de önálló tárlatain is rendszeresen bemutatta képeit. A Kossuth Múzeumban 2012-ben volt Papírképek című kiállítása, melyre szeretettel emlékezünk. A saját műtermében vezetett tanodai órák, a titokzatos „Bagolyvár” hangulata, majd 2008-tól a Fiatal Alkotók Műhelye keretében szervezett szabadiskola légköre egyedüli helyszínek voltak a városban – fogalmazott Zakar József.