Milliárdokért képzünk szakembert, mégis máshol dolgoznak?

A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás (TISZK) nyitókonferenciát tartott tegnap a szolnoki városháza dísztermében, ahol több nagyobb cég képviseltette magát. A cél, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzés működjön az oktatási intézményekben.
A konferencián a cégek munkaerőpiaci helyzetéről, valamint a szakképző intézményekkel szembeni elvárásaikról volt szó.

A megyei TISZK fő céljai és fejlődési lehetőségei 2010-re

2010-re a TISZK 2749 négyzetméternyi felújított, bővített területen, csúcstechnológiát képviselő eszközökkel felszerelt tanműhelyben nyújt képzést a tanulóknak, ezzel jelentősen emelve a gyakorlazi képzés színvonalát. A fejlesztések következtében a tanulók létszáma várhatóan 16 ezer főre növekszik összesen a tagok által fenntartott intézményekben. A demográfiai adatok ismeretében cél az alakuló létszám szinten tartása, illetve növelése.

— Nagyon jó a kapcsolatunk a szolnoki gépipari szakiskolával — mondta Michael A. Moser, a Stadler Szolnok Kft. ügyvezető igazgatója. — Jelenleg leginkább minősített alumínium-hegesztőkre, valamint fényezőkre van szükség. Közös munka során toboroztunk hegesztőket, az előválogatás után saját hegesztő szakembereket képeztünk. Svájcból visszatért már az első szakmunkás csoport, akik sikeres minősítő vizsgát tettek. Jelenleg 35 fő a dolgozói létszámunk a festőkkel, hegesztőkkel együtt. A szolnoki gyár elindításához szükséges munkálatokkal nyolcvanöt százalékban már megvagyunk, a technika telepítése folyik, gépeket állítunk be, hogy el tudjuk kezdeni a termelést. Ezzel párhuzamosan a telephely-engedély megszerzésével foglalkozunk, reméljük, hogy március elejével kezdődően már csak a munkára koncentrálva tudunk gyártani. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a projekt három fázisból áll, az építés már lezárult.

Tavasszal kezdődik a kettes fázis, amely magába foglalja a következő csarnok felállítását és a saját CNC-gyártás is helyet kap majd, hogy a logisztikai költségeket kisebbre tudják faragni. Ezzel egyidőben szeretnék növelni a kapacitásunkat évi 120 kocsitestre, hogy a harmadik fázisban elérjék a teljes kapacitást, mely 220 kocsitestet jelent évente.

— A későbbiekben növekedni fog a szakember-igényünk: szükségünk lesz villanyszerelőre, lakatosra, CNC-operátorra, képzett szoftvermérnökökre — közölte Michael A. Moser. — A konszernen belül vannak kapcsolataink, akik szintén vonatot szeretnének itt gyártani, nem más cégekről van szó. Szóval tudunk terjeszkedni. Amennyiben azonban a villamosok és a kétszintes vonatok gyártása is ide kerülne, a nyolc hektár nem lenne elég számunkra. A szolnoki projekt a legfiatalabb, mely egyben a legnagyobb kihívást és eredményt is magában hordozza.

— Amikor hallottuk, hogy tárgyalások folynak a Stadlerrel, a pályázati fejlesztésekből és a szakképzési hozzájárulásból létrehoztunk egy hegesztő-minősítő bázist, ahol a saját diákjaink is tanulnak és ahol felnőtt képzés is működik — tájékoztatott Gúth Ferenc, a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola igazgatója. — Január 30-án egy szakmai nap keretében majd bemutatjuk a berendezéseket és fejlesztéseket.
Az Electrolux Lehel Porszívógyár Kft. képviseletében Sinka Judit humán erőforrás vezető elmondta, hogy a vállalat munkaerőigénye nem mindig találkozik az iskolák képzési kínálatával. Legfőképp forrasztókra, fémfogácsolókra, géplakatosokra, villanyszerelőkre, elektroműszerészekre és szerszámkészítőkre lenne szükség, ám ezek azok a szakmák, amelyekből hiány van.

— Nyilvánvaló, hogy elöregedés van ezekben a szakmában, kevés a fiatal. Fontosnak tartom az ehhez hasonló fórumokat, mert mi is kompromisszumra kényszerülünk, amikor alacsonyabb vagy más végzettségű embereket vagyunk kénytelenek fölvenni, akiket azután vállalati pénzből képezünk és adunk nekik szakmai hátteret. Hosszú távon ez nem megoldás.

— Már 1980 óta képzek lakatosokat, autószerelőket — vette át a szót a kisújszállási Sándor Ferenc, aki autójavítással, értékesítéssel foglalkozik. — A problémát abban látom, a frissen végzettekben nincsen szakmai biztonság, képzettségük van, de nem mernek nekiállni egy autó megjavításának. Viszont ha nem tudjuk alkalmazni, a fiatal nem talál munkát, el fog menni a városból, az országból is. A képzésre milliárdokat fordítunk, de nem tudjuk hasznosítani, pedig a kétkezi munkának megvan a becsülete.

— A nálunk végzettek könnyedén el tudnak helyezkedni a munakerőpiacon, viszont a cégeknek ennél is több szakemberre lenne szükségük — mondta Hlavacska Andrásné, a jászberényi Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója. — Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot kis -és nagyvállalatokkal, a műszaki informatika és automatizálás területén képzünk embereket. Úgy vélem, sikerült egyeztetni a piaci és képzési igényeket.

-->