Sokkoló számok: ennyibe kerül a diploma megszerzése

–  Mivel több, mint kétszázezer forintba kerül egy-egy félévem kommunikáció szakon, ezért amennyire lehet, megpróbálom lefaragni a családi költségeket – mondja a szolnoki Kátai Andrea, aki másodéves hallgató az egyik budapesti főiskolán. – Szerencsére eddig mindig sikerült úgy felvenni az óráimat, hogy egy héten legfeljebb három napon kell felutaznom Pestre és legkésőbb hatra végzek. Így inkább vállaltam az ingázást, feleslegesnek tartottam albérletre, önálló életre költeni. Ha felköltöznék a fővárosba, havonta legalább 100-150 ezer forintot elvinne az ottani élet. Így viszont a hétezer forintos vasúti bérlettel és a BKV-bérlettel „megúszom" mindezt. Ráadásul nem sokkal fárasztóbb, mintha valahol Budapest peremén laknék és szintén órákon keresztül kellene utazgatni – tette hozzá.

Valóban a zsebébe kell nyúlnia annak a diáknak, aki nem jut be az államilag finanszírozott helyek valamelyikére.
A Szolnoki Főiskolán az alapképzésben, osztatlan képzésben meghirdetett önköltséges szakok nem tartoznak a legdrágábbak közé. A legtöbbet a turizmus-vendéglátás (angol nyelven) szakra jelentkezőknek kell fizetniük: 295 ezer forintot félévenként. 240 ezer forintba kerül egy félév azoknak, akik gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, műszaki menedzsment költségtérítéses szakokra jelentkeznek. A meghirdetett felsőoktatási szakképzések önköltséges ára ennél jóval kevesebb, 135 ezer forint félévenként.

– A „hagyományos" alapképzésen kívül, szakirányú továbbképzéseket is indítunk a főiskolán – mondta dr. Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora. – Rendelkezünk olyan képzésekkel, melyek kifejezetten a diplomások szakmai tudásának mélyítését jelenti. A szakközgazdászképzésekre közgazdász oklevéllel jelentkezők kerülhetnek be, a szakreferens képzésekre minden más diplomával, míg a szakmérnöki képzéseinkre a műszaki vagy agrárképzésben szerzett mérnöki oklevéllel lehet jelentkezni. Fontos, hogy szakirányú képzéseink, melyek ár-érték arányban a legkedvezőbbek, rövid idő alatt, kettő vagy három félév alatt teljesíthetők – tette hozzá.

Szerencsés helyzetben vannak azok, akik lakóhelyükön tanulnak tovább, hiszen így nem kell számolniuk az utazás és az albérlet díjával. Szolnokról Budapestre egy havi tanulóbérlet ára 7120 forint, a diákoknak szóló kedvezményes menetjegy ára gyorsvonati pótjegy nélkül 930 forint. Azoknak a szolnoki fiataloknak, akiket Debrecenbe vettek fel, számolniuk kell a bérlet (9650 forint) vagy a menetjegy (1260 forint gyorsvonati pótjegy nélkül) árával. Szegedre a mentjegy, illetve a bérlet hasonló árban van az előbbivel, ám a Pécsre utazóknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk. A havi diákbérlet ugyanis 21 ezer 530 forintba kerül számukra Szolnokról, a menetjegy (gyorsvonati pótjegy nélkül) 2820 forint.

Ezen költségek mellett azoknak, akiket nem vesznek fel kollégiumba, számolniuk kell az albérleti díjjal is.
– Az egyetemi városokban központi helyen lévő garzonért 100 ezer forintot is elkérnek havonta – mondta Pintér Csaba, budapesti ingatlanközvetítő. – Érdemesebb a diákoknak közösen kivenni egy nagyobb lakást. Egy 60 négyzetméteres egy plusz két félszobás lakás 150 ezer forintba kerül havonta, háromfelé osztva ez 50 ezer forint. Emellett természetesen nem szabad elfeledkezni a rezsiköltségről és a kaucióról sem. A belvárostól távolabb eső területeken azonban jobb a helyzet árfekvés szempontjából: egy garzont már 60 ezer forintért is kiadnak – tette hozzá.

Szolnokon egy 36 négyzetméteres garzonért 45-55 ezer forintot kérnek egy hónapra és általában egy-két havi kaucióval is számolni kell. Egy kétszobás lakás átlagosan havi 80 ezer forintba kerül.
Míg a jogi, illetve a bölcsészkaron a tankönyveken kívül nem nagyon kell másra költeni, ha szó szoros értelemben csak az oktatást nézzük, más a helyzet az orvosképzésben, ahol a műszerek, a segédeszközök használata roppant sokba kerül. A fentiek fényében érthető, hogy miközben az egyetemi-főiskolai alapszakokon a félévenkénti költségtérítés általában 100 és 200 ezer forint között mozog, addig vannak olyan képzések, ahol ennek a nyolc-tízszeresét is elkérik.

Nem meglepő módon a legdrágábbak továbbra is az orvosképzések. A lista élén a Semmelweis Egyetem fogorvosképzése áll, ahol egy félévért 1 millió 350 ezer forintot kell fizetni, ám nem sokkal marad el emögött a pécsiek ugyanilyen képzése, ahol egy félév 1 millió ötvenezer forintba kerül.
Úgy tűnik, a fenti számok sem túl riasztóak. A komoly anyagi terhet jelentő költségtérítés ellenére az orvosképző helyeken, ahogy a korábbi években, idén is négy-ötszörös túljelentkezéssel lehet számolni. Ennek nyilvánvalóan az az egyik magyarázata, hogy a diploma után viszonylag gyorsan el lehet helyezkedni, s a fizetés is jó: a legfrissebb adatok szerint átlagosan havonta bruttó 205 000 forintot tehet zsebre egy pályakezdő orvos, s ez az évek során tovább növekedhet. Azok, akik nem államilag finanszírozott helyen vannak, nem írnak alá tanulmányi szerződést sem, így lehetőségük van elmenni külföldre dolgozni. Nyugat-Európában pedig a magyar orvosok továbbra is keresettek, a hazainál lényegesen magasabb fizetésért.

A gazdálkodási és menedzsment szakon minimum 455 pontot kell elérni, ám egyetemtől függően lehet 160 ezer, vagy 350 ezer forint is egy-egy félév díja.

Vannak persze alacsonyabb pontok is, s ezzel kevesebb fizetnivaló: aki a magyar szakot tűzte ki célul, annak 310 a minimumponthatár, egy félév pedig 170–200 ezer forint lehet.

A gazdálkodási és menedzsment szakon minimum 455 pontot kell elérni, ám egyetemtől függően lehet 160 ezer, vagy 350 ezer forint is egy-egy félév díja.

Vannak persze alacsonyabb pontok is, s ezzel kevesebb fizetnivaló: aki a magyar szakot tűzte ki célul, annak 310 a minimumponthatár, egy félév pedig 170–200 ezer forint lehet. -->