Közélet

2016.10.17. 07:03

Az év tenyésztője lett a törteli Sebők Mihály

Ismét a törteli Sebők Mihály lett az év tenyésztője. Egy romos tanyából varázsolt mintatelepet, itt az országban egyedüliként, mesterségesen termékenyíti meg juhait. Bár Misi bácsi már hetvenéves, naponta még mindig tíz-tizennégy órát dolgozik. Szerinte nyugodtan, beosztva, de mindig csinálni kell valamit.

Joó Zsuzsa

– Zűrös ez az időszak, ma éjjel huszonöt kisbárány született – mondja Sebők Mihály törteli juhtenyésztő. – Előtte meg vagy kétszázötven. Most van az ellés időszaka, ilyenkor kevesebb idő jut a pihenésre.
Misi bácsit arról kérdeztük, most, hogy ismét elnyerte az Év Tenyésztője kitüntető címet, vajon kényelmesen hátradől-e karosszékébe. Válaszából rögtön kitalálhatjuk, az október sem a pihenésről szól.

– Bár hetven éves vagyok, még ma is minden nap fél ötkor kelek. Naponta tíz-tizennégy órát dolgozom, de csak szépen, nyugodtan. Este még olvasásra, tévénézésre is jut idő, no meg a családra, ami a legfontosabb. Nézzék, ehhez szoktam hozzá, gyerekkorom óta dolgozom... majd ha nem bírom már, akkor megállok. Persze, akkor is biztosan kint leszek majd a telepen, nézelődni, a feladataimat meg had’ végezze a fiam meg az unokám. Merthogy ők viszik ám tovább a telepemet! Mindig mondom nekik, úgy csináljatok mindent, hogy magatoknak csináljátok. Sokat járok ki külföldre tanulmányozni más helyeket, látom, hogy például Németországban is apáról fiúra száll a vállalkozás. Hát nálunk is így lesz ez – mondja büszkén az állattenyésztő, akinek mind az öt unokája szívesen sürög-forog a telepen, a legnagyobb fiú, Máté most kap diplomát a Gödöllői Egyetemen, ahol a juhtenyésztésből írta szakdolgozatát.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Még most is napi tíz-tizennégy órát foglalkozik kedvenceivel Sebők Mihály FOTÓ: Mészáros János
[/caption]

Sebők Mihályt nem csak Törtelen, hanem az országban nagyon sokfelé ismerik, szeretik. Még a „nagy emberek” is szívesen látogatják őt, tanácsot kérnek tőle, a tapasztaltabbtól.
– Múltkor Czerván György államtitkár és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter volt nálam. Czerván György odajött hozzám, és azt mondta: „na, Mihály bátyám, meséld el a miniszter úrnak, aztán hogyan lehetne jobbá tenni a juhtenyésztést!” Hát, én meg elmondtam őszintén. Szerintem ott a hiba, hogy nem használjuk ki a legelőket, pedig a juh olyan állat, ami mindent tudna hasznosítani! Az is baj, hogy a fiatalok nem akarnak elmenni tenyészetekbe dolgozni, főleg, ha azt se tudják, milyen ott az élet. Én biza, nem szüntettem volna meg a gyakorlókerteket!
Misi bácsinak jelenleg kétezer juha van, ezt a létszámot már nem szeretné tovább növelni, ellenben a minőség javításáról nem mondott le.
– Mert nem szabad azt gondolni, hogy a csúcson vagyunk, hogy ennél jobb már nem lehet. Mert igenis lehet! – bólogat Misi bácsi, aki ragaszkodik falujához, Törtelhez. – Ide jártam iskolába, itt nőttem fel, nem is volt kérdés, hol vágok bele saját törzstenyészetembe. Itt a szívem, itt a hazám.

Mintateleppé vált gazdasága

Sebők Mihály 1947-ben született Nagykőrösön. Az általános iskolát Törtelen végezte, 15 évesen már elkezdett dolgozni a helyi termelőszövetkezetben. Juhtenyészeti szakképesítést szerzett Debrecenben, majd a tsz juhágazati vezetőjeként tevékenykedett. 1988-ban vásárolta meg törteli romos tanyáját, ami az ezredfordulóra egy kiválóan működő családi gazdasággá fejlődött. 1991-ben megalapította a Magyar Juhtenyésztő Szövetséget. Gazdaságát 2013-ban nyilvánították mintateleppé. Az év tenyésztője címet először 1997-ben és idén nyerte el.

Ezek is érdekelhetik