Ukrán válság

2022.03.09. 17:44

Orosz-ukrán háború: negyvenezer civilt evakuáltak Ukrajnában – frissül (képek, videó)

Tizennegyedik napja tart a háború Ukrajna és Oroszország között.

Cikkünk frissül!

Az orosz–ukrán háború szerdai eseményei

  • 40 ezer civilt evakuáltak Ukrajnában
  • Az oroszok elismerték, hogy az eddigieknél erősebb bombákat használnak
  • Az atomenergia-ügynökség nem aggódik Csernobil miatt
  • Jelentős menekültáradat tart Kárpátalja felé
  • Bombatalálat ért egy mariupoli kórházat, halottak is vannak
  • Megtartják a külügyminiszterek találkozóját
  • Folytatódik a civilek menekítése

 

A francia kormány nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós felvételét

Franciaország nem támogatja, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban csatlakozzon az EU-hoz - jelentette az AFP az elnöki hivatalból származó információk alapján.

A gyorsított eljárást Zelenszkij ukrán elnök követelte. A francia elnöki hivatal szerint pozitív politikai üzenetet küldtek, de semmilyen különleges eljárás nem képzelhető el. A tárgyalásokat nem lehet felgyorsítani, mert minden tagjelöltnek meg kell felelni a gazdasági és egyéb követelményeknek. Az ukrán gazdaságnak (ahogy a szintén csatlakozni szándékozó grúz és moldáv gazdaságnak) kellően erősnek kell leni a csatlakozáshoz.

 

Az orosz külügyminiszter megérkezett a béketárgyalásra

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megérkezett a dél-törökországi üdülőhelyre, Antalyába – közölte a Reuters hírügynökség egy szemtanúra hivatkozva.

Csütörtökön az ukrán külügyminiszterrel, Dmytro Kulebával tárgyal.  Ez lehet az első tárgyalásuk azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Ukrajna tűzszünetet, az orosz csapatok kivonulását és minden humanitárius kérdés megoldását követeli.

Az oroszok ukrán semlegességet és a NATO-tagság elvetését követelnek.

 

40 ezer civilt evakuáltak Ukrajnában

Ukrajnának egy nap alatt több tízezer civilt sikerült evakuálnia, annak ellenére, hogy Harkovban és Mariupolban összeomlottak a humanitárius folyosók – írja a Sky News.

Oroszország hat ukrán régióban 12 órás tűzszünetet fogadott el szerdán, amely a tervek szerint helyi idő szerint este 9 órakor ért véget.

Korábban Ukrajna azt közölte, hogy civilek elhagyhatták az északkeleti Szumi várost, a kijevi régió egyes részeit és a dél-ukrajnai Enerhodart.

A tűzszünet azonban kudarcot vallott Harkovban és Mariupolban, miközben az ágyúzás folytatódott.

Ennek ellenére az ukránok szerint 40 000 embernek sikerült elmenekülnie, a terv 100 ezer volt.

 

Oroszország elismerte, hogy termobárikus fegyvereket használ Ukrajnában

Az orosz védelmi minisztérium elismerte a TOS-1A fegyverrendszer alkalmazását Ukrajnában, amely a termobárikus - más néven vákuum -  rakéták erejét hasznosítja – írja a Sky News.

Ezek kétlépcsős típusú robbanószerek, amelyek a környező levegő oxigénjét használják fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához.

Idős férfi bombatámadás ban megrongálódott házában a „Luhanszki Népköztársaság” Kirovszk nevű településén Forrás: Valery Melnikov / Sputnik via AFP

Csernobil áram nélkül maradt, de az atomenergia-ügynökség nem aggódik

 

Az ukrán hatóságok közlése szerint nem tudják mérni a radioaktív sugárzás szintjét az egykori csernobili atomerőműnél azóta, hogy azt az orosz hadsereg vonta ellenőrzése alá, de fennáll a veszélye annak, hogy radioaktív anyag kerül a környezetbe, mert az erőmű energiaellátása megszűnt, így nem tudják hűteni a kiégett nukleáris fűtőanyagot. 

A 2000-ben végleg leállított atomerőműben az Ukrenerho áramellátó szerint tüzérségi támadásban megrongálódtak az áramvezetéket, és a Kijevtől északra folyó harcok miatt nem lehetséges a hiba elhárítása. Nyikolaj Pankov orosz védelmi miniszterhelyettes szerdán provokációval vádolta meg az „ukrán nacionalistákat”, mondván, hogy ők intéztek támadást a bezárt atomerőművet árammal ellátó alállomás ellen.

 

Dmitro Kuleba külügyminiszter  a Twitteren azt írta, hogy a dízellel működő áramfejlesztők 48 óráig tudják pótolni az áramkimaradást, ezután leáll a kiégett fűtőanyag tárolójában a hűtőrendszer.

 

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója szerdán leszögezte: ez a fejlemény (az áramvezetékek megrongálódása) sérti a folyamatos áramellátás szavatolását mint a biztonság egyik fő pillérét, de Csernobilban a kiégett fűtőelemek elegendő mennyiségű hűtővízben vannak, amely áramszolgáltatás nélkül is biztosítja a hőelvonást– áll a NAÜ közleményében.

 

  

A NAÜ kedden közölte, hogy a csernobili volt atomerőmű egyre inkább elszigetelődik a külvilágtól az orosz hadsereg ellenőrzése alatt. A létesítmény mintegy 210 technikusa és helyi biztonsági személyzete csaknem két hete folyamatosan szolgálatban van ott, mert az orosz irányítás alatt nem történt műszakváltás. Van vizük és élelmük, de a helyzetük egyre romlik. Ráadásul a NAÜ már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelő berendezéseivel, amelyek biztosítják, hogy minden nukleáris anyag a helyén maradjon.

 

Jelentős menekültáradat tart Kárpátalja felé

Csütörtökön és pénteken 100 ezer belső menekült érkezésére számítanak Kárpátalján, Magyarországra és Szlovákiába naponta 1,5-1,5 ezer személy eljutását tudják megszervezni – közölte szerdán Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Állami Katonai Közigazgatás vezetője a Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint.

A kormányzó elmondta, hogy a megye képes lesz megbirkózni ekkora menekültáradattal.

„Senki nem fog az utcán aludni, egyelőre sátrak nélkül is el tudunk helyezni ennyi menekültet. Ungvár önkormányzata óvodákat és iskolákat biztosít az ide érkezők elhelyezésére.

Iskolabuszra szállnak az orosz-ukrán háború elõl menekülõk az ungvári vasútállomás elõtt 2022. március 9-én. A pályaudvarra érkezõ menekülteket buszokkal szállítják tovább a kárpátaljai városhoz közeli szlovák és magyar határátkelõhelyekre. Forrás: Nemes János / MTI

 Kárpátalja jelenleg a legbiztonságosabb nyugat-ukrajnai régió– hangsúlyozta Viktor Mikita. Hozzátette: vállalatok is megkeresték a megye vezetését azzal, hogy ide helyeznék át üzemeiket, azokból a városokból, ahol jelenleg harci cselekmények zajlanak.

 

Németország nem támogatja vadászrepülőkkel az ukrán hadsereget

A német szövetségi kormány elutasítja az orosz invázió ellen küzdő ukrán hadsereg képességeinek megerősítését harci repülőgépekkel – tette világossá Olaf Scholz német kancellár szerdán, még a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetést megelőzően.

A kancellár Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tartott berlini tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy támogatja-e a lengyel javaslatot, miszerint a lengyel légierő Mig-29-es típusú vadászgépeit át kellene adni az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton, felidézte az Ukrajnának évek óta nyújtott pénzügyi segítséget, és a háború február 24-i kezdete óta biztosított humanitárius támogatást és a fegyverszállításokat. Ugyanakkor nagyon alaposan át kell gondolnunk, hogy mit teszünk konkrétan, és ebbe egész biztosan nem tartoznak bele harci repülőgépek– fogalmazott.

 

Tárgyalt Putyin és Scholz

Az ukrajnai helyzet politikai és diplomáciai rendezésének lehetséges változatairól, a valamint a konfliktus humanitárius aspektusairól tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár – közölte szerdán a Kreml sajtóosztálya.

Putyin elmondta Scholznak, hogy az „ukrán nacionalisták” akadályozzák a civil lakosság távozását az orosz erők által ostromgyűrűbe vont ukrán városokból a számára megnyitott humanitárius folyosókon keresztül.

 

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy Ukrajna az öt ukrán város lakossága számára szerdán megnyitott 10 humanitárius folyosó közülcsak hármat hagyott jóvá. A tárca szerint Mariupolban a "nacionalisták" és a városvezetés hibájából a humanitárius helyzet „katasztrofálissá” vált.

 

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője „hazugságnak” nevezte az ukrán hatóságok állítását, miszerint a humanitárius folyosókon át Oroszországba senki sem akar távozni. A tábornok szerint Ukrajna 1917 településéről 2 589 910 ember kérte evakuálását az orosz féltől.

 

Az orosz hadsereg a minisztérium beszámolója szerint ukrán közreműködés nélkül szerdán több mint 5400 embert, köztük több mint 1100 gyereket evakuált Ukrajnából és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medencei „köztársaságokból”. A Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háború kezdete, február 24. óta 179 ezer embert, köztük 45 436 gyereket evakuáltak Oroszországba.

 

Bombatalálat ért egy mariupoli kórházat, halottak is vannak

Ukrajna egy mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadással vádolta meg szerdán a térséget ostromló orosz erőket.

A támadás idején elvileg fegyverszünet volt érvényben annak érdekében, hogy a városban rekedt több százezer lakos egy részét evakuálják.

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videót tett fel a Twitterre, amelyen állításuk szerint több, porig lerombolt kórterem látható. A videóhoz mellékelt szöveg szerint egy vagy több lövedék vagy bomba csapódott be a klinika udvarába.

Orosz csapatok támadtak egy szülészetre. Emberek, gyermekek vannak a romok alatt –– írta Zelenszkij.

 

„Az orosz megszálló erők több bombát dobtak le a gyermekkórházra. A pusztítás hatalmas” – áll a városi tanács interneten közzétett közleményében Az értesülést független forrásból nem sikerült megerősíteni – tette hozzá a Reuters hírügynökség.

A Mariupol városi tanácsa által közreadott képen a tüzérségi támadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórház 2022. március 9-én. Forrás: MTI/AP/Mariupol városi tanácsa

 

A kelet-ukrajnai Donyeck megye állami közigazgatási vezetője, Pavlo Kirilenko azt közölte, hogy tizenheten – közöttük egy vajúdó nő – sebesültek meg a kórház elleni légicsapásban.

 

Megtartják a külügyminiszterek találkozóját

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján elmondta: Kijev megerősítette, hogy csütörtökön megtartják Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozóját az antalyai diplomáciai fórum margóján, ezért Moszkva is arra számít, hogy a tárgyalás megvalósul.

 

Zaharova és Dmitrij Peszkov egyaránt nyilvános magyarázatot követelt az Egyesült Államoktól arra, hogy miért támogatott Ukrajnában egy Oroszország által katonainak nevezett biológiai programot. A vádat korábban Kijev és Washington is alaptalannak nevezte.

 

A csak Moszkva által elismert, Georgiától elszakadt Abházia szerdán diplomáciai kapcsolatot létesített a szintén csak Oroszország által szuverénnek elfogadott, Ukrajnából orosz segítséggel kivált Donyecki Népköztársasággal. Az abház külügyminisztérium közölte, hogy folyamatban van a barátsági és együttműködési szerződés kidolgozása.

 

London fontolóra vette légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának

A brit kormány fontolóra vette könnyű légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának – mondta szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter.

A kormány ugyancsak szerdán törvénytervezetet nyújtott be, amelynek értelmében bűncselekménynek minősülne orosz repülőgépek berepülése a brit légtérbe, illetve leszállásuk brit területen.

 

Wallace a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: Nagy-Britannia eredeti célkitűzése kétezer könnyű páncéltörő fegyver szállítása volt Ukrajnába, de az orosz fegyveres erők fokozódó agressziója nyomán ezt megtoldotta további 1615 ilyen fegyverrel, így a jelenlegi szállítási kontingensben 3615 könnyű páncéltörő eszköz van.

 

Ben Wallace hozzátette: London hamarosan kis mennyiségű Javelin páncéltörő rakétát is átad az ukrán haderőnek.

 

A brit védelmi miniszter szerint London megvizsgálja STARStreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszerek szállításának lehetőségét is. Úgy fogalmazott: jóllehet Oroszország továbbra sem érte el az ukrán légtér teljes ellenőrzését, védelmi eszközökkel biztosítani kell, hogy az ukrán légierő gépei repülhessenek és visszaverhessék az orosz légierő támadásait.

 

Wallace hangsúlyozta: ezek az eszközök beleillenek a védelmi célú fegyverrendszerek kategóriájába, és a brit kormány e szállítmányokat úgy méretezi, hogy ne jelentsenek stratégiai léptékű eszkalációt.

 

Elismerte az orosz katonai szóvivő, hogy sorkatonák estek fogságba

Elismerte az orosz védelmi minisztérium szerdán, hogy Ukrajnában besorozott orosz katonák estek fogságba.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai katonai tárca szóvivője azt hangoztatta, hogy „sajnos, kiderült több olyan eset”, amikor az Ukrajnában elindított „különleges hadműveletben” részt vevő orosz katonai egységekben sorkatonák voltak. Közülük másokkal együtt többen fogságba estek, amikor az egyik hadtáptámogatást biztosító orosz alegységet „egy nacionalista zászlóalj diverziós csoportja” megtámadta.

Konasenkov azt mondta, hogy „gyakorlatilag az összes” sorállományú katonát elszállították Ukrajnából.

Korábban az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy orosz sorkatonák lehetnek Ukrajnában. 

 

Már 616 millió forint érkezett a Híd Kárpátaljáért Program segélyvonalára

Már 616 millió forint támogatás érkezett a Híd Kárpátaljáért Program által működtett 1350-es segélyvonalon keresztül az ukrajnai menekültek megsegítésére – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Barabáson.

Soltész Miklós, aki egyben a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke, hangsúlyozta, hogy ez az elmúlt évtized legnagyobb támogatási összege és a magyar emberek segítőkészségének a jele.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pénzadományok mellett elsősorban tartós élelmiszerre, pelenkára, gyermekgondozási eszközökre van szükség, amelyeket a segélyszervezetekhez, illetve az ukrán határ mentén, Aranyosapátiban kialakított, pénteken megnyíló segélyraktárba juttathatnak el az adományozók. Ugyancsak péntektől fogad adományokat a főváros közelében, Biatorbágyon megnyíló segélyraktár, ahová elsősorban a cégek adományait várják – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán határ menti falvakban működő segítségpontok megteltek, ezeken a helyeken helyhiány miatt már nem tudnak adományokat fogadni. Ezért arra kérnek mindenkit, hogy a segélyraktárakban helyezzék el az adományokat.

Azzal kapcsolatban, hogy kedden felkereste a határ mentén működő segítségpontokat Stephanie Woldenberg, az UNHCR, vagyis az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közép-európai képviseletének vezetője, arról szólt: azt kérik az ENSZ-től, illetve az UNHCR-től, hogy első ütemben 11 milliárd forinttal támogassa a menekültek ellátásában részt vevő hat nagy karitatív szervezet, illetve a magyar kormány menekültek ellátását segítő tevékenységét.

 

Izjum városából még nem tudták evakuálni a civileket

Az ukrajnai Izjum városából nem tudták evakuálni a civileket az orosz ágyúzás miatt – közölte Oleh Synehubov regionális kormányzó – írja a The Guardian.

A tervek szerint ma

a hat humanitárius folyosó egyikeként Izjumból Lozovába menekítették volna a civileket, de Synehubov kormányzó szerint a város bejáratánál még mindig várakoznak a buszok.

Hozzátette, hogy a Vöröskereszt segítségével tárgyalások folynak az oroszokkal, hogy megkezdődhessen az evakuálás.

 

Térképen mutatjuk a humanitárius folyosókat

Ukrajna és Oroszország hat ukrajnai városban tűzszünetben állapodott meg, hogy lehetővé tegyék a csapdába esett civilek evakuálását. 

Humanitárius folyosók UkrajnábanForrás: BBC

Borítókép: Az ukrán területvédelmi erők egyik tagja (k) kézi páncéltörő fegyvert tart a kezében Kijev egyik parkjában 2022. március 8-án (MTI/AP/Efrem Lukackij)

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában