Ukrán válság

2024.05.23. 06:21

Az orosz hadsereg egy több mint ötvenezres csoportot vont össze (videó)

820. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Illusztráció/ A legújabb BMD–4-es lánctalpas harcjárművek egyike tüzel a Hadsereg-2023 Nemzetközi Haditechnikai Fórumon a Moszkvához közeli kubinkai Patriot parkban

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Jurij Kocsetkov

Lengyel külügyi szóvivő: Varsó fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel

Lengyelország fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel - mondta Pawel Wronski lengyel külügyi szóvivő, akit csütörtökön idézett honlapján a Newsweek című amerikai hetilap.

Wronski az Ukrinform hírügynökségnek tett szerdai nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "az ügyet jogi és műszaki szempontból is vizsgálják, de eddig nem született döntés".

Lengyelországnak többször is riasztani kellett vadászgépeit légterének védelme érdekében, amikor Oroszország nagyszabású rakétacsapásokat hajtott végre Ukrajnában. Varsó szerint nyugat-ukrajnai célpontok ellen kilőtt orosz rakéták több alkalommal is behatoltak légterébe. Moszkva szerint véletlen légtérsértésekről van szó.

Wronski szerint a kijevi vezetés azzal a megkereséssel fordult Lengyelországhoz, hogy a lengyel légvédelmi rendszerek segítségével semmisítsenek meg orosz rakétákat Ukrajna felett. Mint mondta, az erről szóló vita márciusban indult, miután egy orosz rakéta óránkénti 800 kilométer sebességgel 365 méteres magasságban belépett a lengyel légtérbe 39 másodpercig Oserdów település térségében.

A külügyi szóvivő közölte, hogy a lengyel hatóságok jelenleg orosz rakéták ukrán terület feletti lelövésének jogi következményeit vizsgálják. Wronski mindazonáltal kizárta annak lehetőségét, hogy Lengyelország saját légvédelmi rendszereit telepítse Ukrajnába.

"Erről egyáltalán nem folyik vita Lengyelországban. Kizárt a lehetősége annak, hogy lengyel légvédelmi rendszer legyen az ország határain kívül" - húzta alá.

Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes korábban arról számolt be, hogy Varsó fontolgatja az ország határaihoz közelítő orosz rakéták megsemmisítését.

"A NATO különböző elképzeléseket vizsgál, ideértve, hogy az ilyen rakétákat meg kellene semmisíteni, ha túl közel kerülnének a NATO határaihoz" - hangoztatta Szejna a RMF FM lengyel rádió egyik márciusi műsorában. "Ennek az ukrán fél hozzájárulásával és a nemzetközi következmények figyelembe vételével kellene megvalósulnia" - tette hozzá.

Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke pedig amellett foglalt állást, hogy megelőző jelleggel kellene megsemmisíteni a NATO-légtér felé közelítő orosz rakétákat.

"Eddig nagyon nagy gondunk volt ezzel. Ez a hivatalos előírások, döntéshozatali folyamatok és a békefenntartó államok bizonyos kulturális vonatkozásainak számlájára írható" - mondta Siewiera március végén egy televíziós műsorban.

A Politico két jól értesült forrásra hivatkozva szerdán azt írta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra fogja kérni NATO-szövetségeseit, hogy lőjék le az orosz rakétákat. A hírportál szerint kérését a normandiai partraszállás júniusi emlékünnepsége, valamint a G7-országcsoport olaszországi tanácskozása után fogja előterjeszteni. Az értesülést a Newsweek nem tudta független forrásból ellenőrizni, ezért elküldte kérdéseit az ukrán hatóságoknak.

Határincidens kiprovokálásával vádolja Észtország Oroszországot

Kaja Kallas észt miniszterelnök határincidens kiprovokálásával vádolta meg Oroszországot, miután csütörtökre virradó éjszaka orosz határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat távolítottak el a két ország határát képező Narva folyóról.

Tallinn szerint Moszkva csak a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború óta kifogásolja az úszó irányfények elhelyezését, amelyek célja, hogy megakadályozzák a hajók eltévedését az idegen vizeken.

Idén Oroszország közölte, hogy kifogásolja a tervezett világító bóják mintegy felének elhelyezését

– olvasható az észt határőrök közleményében.

KALLAS, Kaja
Kaja Kallas észt miniszterelnök
Fotó: Valda Kalnina / Forrás: MTI/EPA

Kaja Kallas szerint Észtország kapcsolatba lépett Oroszországgal, hogy magyarázatot kérjen.

„Határincidensről van szó, és tisztázni akarjuk a pontos körülményeket” – mondta a kormányfő újságírók előtt.

Oroszország növeli a határincidensek számát, félelmet és nyugtalanságot akar kelteni azzal a céllal, hogy bizonytalanságot szítson országaink társadalmában

– tette hozzá.

Szerdán Litvánia közölte, hogy bekérettek a külügyminisztériumba egy orosz diplomáciai tanácsost Oroszország tervei miatt, amelyekkel egyoldalúan ki akarja terjeszteni az orosz tengeri határt a litván és finn felségvizeken, és figyelmeztetett, hogy hibrid háborús taktikáról lehet szó.

Az orosz védelmi minisztérium által kedden közzétett terv szerint Moszkva azt tervezi, hogy 2025 januárjától kiterjeszti felségvizeit, módosítva finnországi és litvániai határát a Balti-tengeren. Az előterjesztés szerzői azzal érveltek, hogy az 1985-ben megállapított földrajzi koordináták „nem felelnek meg teljesen a jelenlegi helyzetnek”. A dokumentum szerdán eltűnt a kormányzati honlapról.

Az orosz hírszerzés tevékenységéhez nyújtott segítség címén emeltek vádat egy brit férfi ellen

A Scotland Yard tájékoztatása szerint az illető a 64 éves Howard Michael Phillips, akit egy hete vettek őrizetbe Londonban.

A rendőrségi beszámoló megfogalmazása szerint az őrizetbe vételhez és a vádemeléshez „megelőző jellegű” vizsgálat vezetett, amelyet a Scotland Yard terrorizmusellenes parancsnoksága végzett a nemzetbiztonsági törvény harmadik cikkelyének megsértése gyanújával.

A törvény e cikkelye a hivatalos meghatározás szerint olyan magatartás esetén tesz lehetővé vádemelést, amelynek valószínűsíthető célja valamely külföldi hírszerző szolgálat tevékenységének érdemi elősegítése információk, tárgyak, szolgáltatások vagy pénzügyi haszonszerzést szolgáló eszközök közvetlen vagy közvetett átadásával.

A Scotland Yard csütörtöki ismertetése szerint a Phillips elleni vádemelést Oroszország javára végzett tevékenység gyanúja alapozta meg.

A tájékoztatás szerint a nyomozók több helyen házkutatásokat is tartottak.

A rendőrség hangsúlyozza, hogy az ügy nem kötődik olyan közelmúltbeli vádemelésekhez vagy vizsgálatokhoz, amelyekhez szintén a nemzetbiztonsági törvény megsértésének gyanúja vezetett.

Nemrégiben öt ember ellen emeltek vádat Nagy-Britanniában Oroszország javára megkísérelt ellenséges cselekedetek – köztük egy ukrán tulajdonú angliai kereskedelmi ingatlan felgyújtása – címén.

A minap a brit kormány kiutasította Oroszország londoni nagykövetségének védelmi attaséját, megvonta több orosz tulajdonú angliai ingatlan diplomáciai státusát és korlátozásokat vezetett be az orosz állampolgároknak adott diplomáciai vízumokra, felső határt szabva például az orosz diplomaták nagy-britanniai tartózkodási időtartamára.

Az orosz védelmi attasé kiutasítását a londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az indokolta, hogy a diplomata az orosz katonai hírszerzés tagja volt.

E hét elején holtan találtak Angliában egy volt brit tengerészgyalogost, akit a kínai irányítású hongkongi hírszerzés javára végzett kémkedéssel vádoltak. A vád szerint a 37 éves Matthew Trickett – aki a londoni belügyminisztérium bevándorlási részlegén dolgozott és korábban hat évig a brit királyi tengerészgyalogság katonája volt – Nagy-Britanniában tevékenykedő hongkongi ellenzéki aktivistákról gyűjtött információkat. Halálának okát a rendőrség még vizsgálja.

Ukrán szaktárca: orosz ágyúzások miatt bányában rekedt több mint 160 vájár Donyeck megyében

Az orosz hadsereg ágyúzásai miatt leállt a berendezések működése a kelet-ukrajnai Donyeck megye egyik bányájában, aminek következtében több mint 160 bányász rekedt a mélyben – hozta nyilvánosságra az ukrán energetikai minisztérium csütörtökön a Telegramon.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy előző nap az orosz ágyúzások miatt megszakadt a donyecki régió egyik bányájának áramellátása. Akkor 25 bányász rekedt a föld alatt, de őket már a felszínre hozták.

Az orosz hadsereg egy több mint ötvenezres csoportot vont össze

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy tudomásuk szerint Harkiv és a vele szomszédos Szumi megye elleni támadásokra az orosz hadsereg egy több mint ötvenezres csoportot vont össze. A harkivi régióban zajló harcokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „most pontosan egy határ menti műveletet látunk, ami nem Harkiv városa elleni roham”. A Szumi megyét ért fenyegetésekkel kapcsolatban Juszov megjegyezte: „ha lesz ok az aggodalomra, hivatalosan is közlik. Az ottani helyzet jól ismert, ahogy az ellenség tervei és erőforrásai is”.

A szóvivő elmondta azt is, hogy az ukrán katonai hírszerzés tudja, hol találhatók Vlagyimir Putyin orosz elnök bunkerei. Hozzátette, hogy az elnök egyik hívóneve is az, hogy Bunkeres". „Mint Drakula gróf, úgy rejtőzködik ezekben a föld alatti létesítményekben” – jegyezte meg. Azt ugyanakkor nem fedte fel, hogy hány föld alatti bunkere van az orosz államfőnek.

Dróntámadások Tatárföldön

A katonai hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravdának elmondták, hogy épp most hadműveletet folytatnak Oroszország katonai-ipari létesítményeinek drónokkal történő megsemmisítésére Tatárföld területén. A támadó ukrán drónok már eljutottak Kazanyba és Nyizsnyekamszkba, ahol számos stratégiailag fontos vállalkozás található, amelyek termékeit a hadiiparban használják fel – fejtette ki a hírszerzés munkatársa.

A nyugat-ukrajnai Hmelnickij város egyik kerületi bírósága feltételesen szabadlábra helyezte az első két elítéltet, akik kérték a katonai mozgósításukat – hozta nyilvánosságra a bíróság sajtószolgálata, hozzátéve, hogy még további ötven hasonló ügyet tárgyal. A közlemény szerint a 24, illetve 43 éves férfiakat 2022 őszén ítélték el lopásért, az egyiket 4 év 9 hónapra, a másikat 5 év 5 hónapra. A határozatok szövege kimondja, hogy egészségügyi szempontból mindketten alkalmasak a katonai szolgálatra, átestek szakmai és pszichológiai vizsgálaton, és megfelelő szintű fizikai felkészültséggel rendelkeznek a rájuk bízott katonai feladatok ellátásához.

Az ukrán vezérkar beszámolt arról, hogy az ukrán erők szerdán lelőttek egy újabb orosz Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgépet a Donyeck megyei Pokrovszknál. A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg elérte a 497 700-at. Az ukrán erők szerdán a Szu-25-ön felül megsemmisítettek még egyebek mellett 11 orosz harckocsit, negyven tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 45 drónt.

A donyecki Andrijivka bevételéről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Andrijivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 11 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1700 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, nyolc páncélozott harcjárművet (köztük három MaxxPro páncélozott szállítójárművet), két amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint két amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, hat amerikai ATACMS operatív-taktikai rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 47 rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 53 drónt.

Orosz tüzérek 122 milliméteres BM-21-es Grad rakétavetővel ukrán állásokra tüzelnek
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Tatárföld légterében az orosz légvédelem lelőtt egy pilóta nélküli repülőszerkezetet. A nyizsnyekamszki repülőtér működését drónveszély miatt ideiglenesen felfüggesztették.

Szergej Akszjonov, a Krím félsziget vezetője közölte, hogy Kirovszkoje körzetében életét vesztette egy férfi, aki terrortámadást tervezett végrehajtani egy vasútvonalon, de pokolgépével önmagát robbantotta fel. Akszjonov a Krím 24 tévécsatornának nyilatkozva azt állította, hogy minden olyan csoportot őrizetbe vettek, amely terrorcselekményeket próbált elkövetni az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten.

Letartóztatták az orosz vezérkari főnök egyik helyettesét

Előzetes letartóztatásba helyezte Vagyim Samarin altábornagyot, a fegyveres erők híradástechnikai főcsoportfőnökségének vezetőjét, a vezérkari főnök helyettesét különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt a 235. helyőrségi katonai bíróság.

A bíróság szerdán döntött a két hónapos előzetes letartóztatásról – közölte csütörtökön az orosz sajtó. Ha bűnösnek találják, a tábornokot nyolctól tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre, és akár a vesztegetés összege százszorosának megfizetésére ítélhetik.

Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője közölte: Samarint azzal vádolják, hogy a 2016 áprilisától 2023 októberéig tartó időszakban 36 millió rubel (mintegy 144 millió forint) kenőpénzt fogadott el Alekszej Viszokovtól, a permi Telta telefongyár vezérigazgatójától és a vállalat főkönyvelőjétől, Jelena Grisinától, a katonai megrendelések növelése fejében. Az ügyben Viszokovot és Grisinát is őrizetbe vették.

Petrenko csütörtök késő délután bejelentette, hogy előzetes letartóztatásba került Vlagyimir Vertyeleckij, az orosz védelmi minisztérium állami beszerzést biztosító osztályának vezetője is a hivatali visszaélés miatt. Az SZK katonai nyomozó szervei szerint Vertyeleckij 2022-ben nem teljesített kutatási és konstruktőri megrendelést fogadott el, amivel 70 millió rubel (mintegy 280 millió forint) kárt okozott. A büntetőügyben a hatóságok több házkutatást tartottak.

Az elmúlt hónap során több tábornokot tartóztattak le Oroszországban, köztük Tyimur Ivanov védelmiminiszter-helyettest, Jurij Kuznyecovot, a katonai tárca személyzeti osztályának vezetőjét és Ivan Popovot, a déli katonai körzet 58. hadseregének volt parancsnokát. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy nem kampányról van szó, hanem a bűnüldöző szervek korrupció elleni következetes harcáról, amely az állami intézményrendszer minden szintjén folyik.

Ivanovot csaknem 1,2 milliárd rubel (mintegy 4,8 milliárd forint) kenőpénz elfogadásának gyanújával április végén vették őrizetbe. A nyomozás szerint a védelmi minisztérium cégei „ellentételezés nélkül végeztek el építési és javítási munkálatokat a feltehetően Ivanov tulajdonában lévő létesítményekben”. Ivanov, akit tisztségéből felfüggesztettek, ártatlannak vallotta magát.

Kuznyecovot azzal vádolják, hogy összesen 30,5 millió rubel (csaknem 121 millió forint) kenőpénzt fogadott el Ljova Martiroszján vállalkozótól. A nyomozás szerint a tábornok segített Martiroszjánnak abban, hogy szerződéseket kössön a Sztyemenko hadseregtábornokról elnevezett Krasznodari Katonai Főiskolával szállodai szolgáltatások nyújtására, 372 millió rubelért (csaknem másfél milliárd forint). A tábornoknál tartott házkutatás során az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint több mint 100 millió rubel (mintegy 400 millió forint) értékű készpénzt, aranyérméket, drága karórákat és egyéb luxuscikkeket találtak.

Popovot május 17-én tartóztatták le nagy kárt okozó csalás ügyében. A Vedomosztyi című lap szerint a volt parancsnokot azzal gyanúsítják, hogy erődítmények építésére szánt fémszerkezeteket tulajdonított el és értékesített. A tábornok ártatlannak vallotta magát.

11 ezer embert evakuáltak Harkov térségéből

Oleh Szinyehubov, az északkelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója Telegramon azt közölte, hogy már csaknem 11 ezer embert evakuáltak a megyéből, mióta az oroszok május 10-én újabb offenzívát indítottak a térségben.

Ugyancsak csütörtökön az ukrán hadsereg azt közölte, folytatódnak a harcok a régióban lévő, a frontvonaltól alig öt kilométerre található Vovcsanszk környékén.

Putyin engedélyezte az amerikai lefoglalásból származó orosz károk amerikai vagyonból való kárpótlását

Feljogosította az orosz bíróságokat Vlagyimir Putyin orosz elnök arra, hogy Oroszországban lévő amerikai vagyontárgyakat az orosz kintlévőségek amerikai lefoglalásából eredő károk kompenzálására használhassák fel.

Az erre vonatkozó rendelet, amelyet csütörtökön tettek közzé, az Egyesült Államok, az amerikai cégek és állampolgárok orosz területen található ingó és ingatlan vagyonára, az általuk birtokolt értékpapírokra, az orosz cégek alaptőkéjében való részesedésükre, valamint az Egyesült Államok és amerikaiak egyéb oroszországi tulajdonjogára vonatkozik.

A külföldi befektetések ellenőrzésével foglalkozó kormánybizottság megküldheti a bíróságnak azoknak az amerikai vagyontárgyaknak a listáját, amelyek „az arányosság elvének szem előtt tartásával felhasználhatók” az Egyesült Államokban lévő orosz vagyon, beleértve a jegybank vagyonának lefoglalásából eredő károk megtérítésére.

Ukrán hatóságok: az orosz erők rakétacsapásokat mértek Harkivra

Az eddigi információk szerint hét ember vesztette életét, és 16 sérült meg Harkivban csütörtökön, miután az orosz erők legalább 15 csapást mértek Sz-300-as és Sz-400 légvédelmi rakétákkal az ország második legnagyobb városára – hozták nyilvánosságra helyi hatóságok.

Orosz bomba maradványait nézi meg egy tűzszerész a kelet-ukrajnai Harkivban
Fotó: Andrij Marienko / Forrás: MTI/AP

Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója közölte a Telegramon, hogy az orosz hadsereg civil, főként közlekedési infrastruktúrát támadott az ország keleti felén fekvő Harkivban, találat ért egyebek mellett egy könyvnyomdát is, amelyben hatalmas tűz ütött ki. A megyei ügyész később pontosította, hogy a nyomdát két orosz rakéta találta el, a támadás pillanatában több mint ötven ember tartózkodott a helyiségben, közülük hatan meghaltak, és 16-an sérüléseket szenvedtek. A nagyvárosban még zajlik a romok eltakarítása, az előzetes információk szerint két ember lehet a romok alatt.

A kormányzó elmondta még, hogy az orosz erők a Harkiv közelében fekvő Zolocsiv és Ljubotin településeket is lőtték, mindkét helyen két-két helybeli sérült meg.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kora délután arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz hadsereg folytatja a város elleni csapásokat. Az ukrán légierő figyelmeztetett, hogy az oroszok légibombákat irányítottak a harkivi régióba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök különösen brutálisnak nevezte az újabb orosz támadást Harkiv és térsége ellen. Felszólította a világ vezetőit, hogy legyenek határozottabbak az orosz terror elleni küzdelemben, különös tekintettel arra, hogy Ukrajna hatékonyan megsemmisíthesse az ellenséges hordozórakétákat Oroszország területén.

Rendkívül brutális orosz támadás történt Harkiv és Ljubotin ellen, az előzetes adatok szerint egyszerre 15 rakétát lőttek ki. Az orosz terroristák kihasználják, hogy Ukrajnát továbbra is megfosztják a szükséges légvédelemtől, és attól a képességtől, hogy megsemmisítsék a terroristák hordozórakétáit pontosan ott, ahol vannak: határaink közelében. Ez nem a mi gyengeségünk, hanem a világé, amely immár harmadik éve nem mer úgy bánni a terroristákkal, ahogy megérdemelnék

– fogalmazott az elnök közösségi oldalain. 

Hangsúlyozta, hogy a terrornak mindenhol, bármilyen körülmények között, minden kontinensen veszítenie kell. „Ez pedig mindenki közös felelőssége a világon, akinek lehetősége van megvédeni az életet a terrortól. Ukrajna mindent megtesz, de nagyobb elszántságra van szükség a világ vezetői részéről” – emelte ki Zelenszkij.

Nem enged be orosz turistákat Norvégia

Norvégia tovább korlátozza az orosz turisták beutazását az országba az Ukrajna elleni háború miatt, ami azt jelenti, hogy orosz állampolgárok turisztikai céllal szinte egyáltalán nem léphetnek be az országba – jelentette be az oslói igazságügyi minisztérium.

A NATO-tagállam, amely mintegy 200 kilométer hosszan közvetlenül határos Oroszországgal, már 2022-ben korlátozta az orosz turisták beutazási lehetőségét.

„A belépési szabályok további szigorítása összhangban áll Norvégia álláspontjával, hogy kiállunk szövetségeseink és partnereink mellett az Ukrajna elleni törvénytelen orosz agresszióra adott reakció terén” – idézte a tárca közleménye Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszert.

Zelenszkij Franciaországba és Olaszországba megy

Volodimir Zelenszkij elnök azt tervezi, hogy júniusban ellátogat a franciaországi D-napi megemlékezésre és a G7-ek olaszországi találkozójára, hogy több katonai támogatást kérjen - jelentette a Politico két meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

Ha az elnök Franciaországba látogat, várhatóan arra fogja sürgetni partnereit, hogy küldjenek Kijevnek több katonai támogatást, és lőjék le az orosz rakétákat Ukrajna felett, ahogyan azt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tette az Irán által áprilisban Izrael ellen intézett támadás idején.

Blinken már támogatná amerikai fegyverek bevetését orosz területre

Kijevi „kijózanító látogatása” után Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt szeretné, ha a Fehér Ház engedélyezné Ukrajnának, hogy amerikaiak által szállított fegyverekkel csapást mérjen orosz területen belül – írta a The New York Times nem közölt hivatalos forrásokra hivatkozva.
A tilalom eddig megakadályozta, hogy Kijev fejlett amerikai fegyverekkel, például ATACMS rakétákkal támadja az orosz erőket, amelyek a harkovi terület közelében gyülekeztek a május elején indított offenzívájukhoz.

Belgorodból lőtték Harkivot

Egy orosz légicsapás elpusztított egy kávézót, megrongált egy közeli lakóépületet és felgyújtott egy benzinkutat Harkivban. Helyi tisztviselők szerint 10 ember megsebesült, köztük egy trolibuszvezető, akinek mindkét lábát amputálták.

Oroszország egy UMPB D-30 irányított bombát használt, amelyet a szomszédos belgorodi régióból indítottak – közölte az ügyészség.

Ez Washington véleménye

Az Egyesült Államokban Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan azt mondta, hogy bár voltak aggályok, hogy Kína „közvetlenül fegyvereket – halálos segítséget – nyújthat Oroszországnak... ezt a mai napig nem láttuk”.

Az Egyesült Államok ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kína mit tesz hozzá Oroszország hadigépezetének működtetéséhez. Nem közvetlenül fegyvereket ad, hanem bemenetet biztosít Oroszország védelmi ipari bázisához.

Halálos segélyek

„A halálos segélyek mostanra Kínából Oroszországba és Ukrajnába áramlanak” – mondta Grant Shapps brit védelmi miniszter egy londoni konferencián.

Bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy Oroszország és Kína együttműködik az Ukrajnában használható harci felszerelések kifejlesztésében

 – mondta. Az információt az amerikai és brit védelmi hírszerzésnek tulajdonította.

Francia próbalövés

Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter szerint Franciaország végrehajtotta az első próbalövést egy frissített nukleáris képességű rakétával, az ASMPA-R-rel, amelyet egy Rafale vadászgéppel való kilövésre terveztek. Ez egy nappal azután történt, hogy Oroszország bejelentette, hogy atomgyakorlatokat kezdett déli katonai körzetében, amely Oroszországtól a megszállt ukrán területekig nyúlik. Az orosz gyakorlatok bejelentése részben Franciaországra irányul, miután Emmanuel Macron elnöke kijelentette, nem zárja ki, hogy nem harcoló csapatokat küldjön Ukrajnába.

Svéd támogatás

Svédország Ukrajna hosszú távú, három évre szóló támogatásáról szóló csomagot fogadott el – összesen 7 milliárd dollár értékben.

„Ez nemcsak minket, nemcsak Ukrajnát, hanem a Balti-tengertől a Fekete-tengerig az egész európai peremet megerősíti” – mondta a támogatásról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Robbanásokat jelentettek Herszon környékéről

Tüzérségi támadást intéztek az orosz erők a dél-ukrajnai Herszon ellen csütörtökre virradóra, a városból több robbanást is jelentettek.

Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője Telegramon azt közölte, a robbanásokat a Dnyipro folyó környékéről jelentették.   

Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója azt közölte, 

az utóbbi 24 órában az orosz fél 17 herszon megyei település ellen intézett támadást, és két civil sebesültről tudni. 

Orosz támadást jelentettek Donyeck megyéből is. A megye kormányzója, Vadim Filaskin azt mondta, a támadásban egy ember halt meg Toreck településnél.   

Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja megye kormányzója csütörtökön szintén támadásokról számolt be, melyekben egy nő megsebesült.

Elképesztő pusztítást tudnak okozni a Szu–34-es repülők

Az orosz–ukrán háború egyelőre Ukrajna határain belül zajlik, azonban egy szempillantás alatt megváltozhat a helyzet, ha a nyugati vezető politikusok továbbra is a háborút elnyújtó törekvésekkel igyekeznek beleszólni a konfliktusba – írja a Magyar Nemzet.

Egy kiszélesedő háborúban azonban nem akármilyen vadászrepülők ellen kellene helytállnia a NATO csapatainak. A Szu–34-es repülők elképesztő pusztítást tudnak okozni.

Zelenszkij: nincs alternatíva

Napi videójában az ukrán elnök azt mondta, hogy bár hatalmas előrelépést tettek az elektronikus hadviselési eszközök, elsősorban a drónok gyártásának területén, még mindig sok a tennivaló az orosz bombák elleni küzdelemben.
„Nincs alternatíva. Ukrajnának olyan rendszerekre és taktikákra van szüksége, amelyek lehetővé teszik, hogy megvédjük pozícióinkat, városainkat és közösségeinket ezektől a bombáktól, amik az orosz előretörés fő eszközét jelentik” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. május 22-én az ukrán-magyar határszakaszon 5216 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5492 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában