Szemléletformálással a tisztább, gazdaságosabb jövőért

Az európai hulladékpolitika hosszú múltra tekint vissza és hagyományosan a környezeti szempontból fenntartható hulladékgazdálkodásra összpontosít. Ha fennmaradnak a jelenlegi tendenciák, akkor folytatódik a természeti erőforrások mennyiségének csökkenése és kimerítése, a hulladéktermelés pedig exponenciálisan növekszik. Ez nemcsak az uniós gazdaságra hat, hanem közvetlenül a polgárok mindennapi életére is.

A gazdasági irányelveket uniós szinten már jól pozícionálják a körforgásos gazdaságról szóló csomag elemei. A lakossági tudatosság lokális szinten a környezet és az emberi egészség megőrzésében játszik szerepet. Cél az európai gazdaság fenntarthatóvá alakítása 2050-re. A csomagban szereplő, hulladékról szóló négy új irányelv a megelőzés, az újrahasználat, az újrafeldolgozás és a hulladéklerakás tekintetében új hulladékgazdálkodási célértékeket vezet be. Az egyik kiemelt probléma a műanyagok használata.

Jelenleg a pazarló és káros műanyagfelhasználás csökkentésére 2030-ra az összes műanyag palacknak legalább 30 %-ban újrahasznosított anyagot kell tartalmaznia.

A mikrokörnyezetekben, lakóközösségek életminőségében jelentkezhet először a tudatos hulladékgazdálkodás eredménye. A célok elérésében kiemelt szerepet kap a szemléletformálás. Nem elég kezelni a keletkezett hulladékot, hanem tudatosítani kell az emberekben: van mód rá, hogy kevesebb szemetet termeljünk, a keletkezett hulladékot gyűjtsük szelektíven. NHSZ cégcsoportnál 2023-ba a szelektív szemlélet edukációjára helyezik a hangsúlyt, ehhez adott a jól működő hulladékgazdálkodási környezet.

Megkérdőjelezhetetlen a szelektív gyűjtőedények, hulladékudvarok szerepe, melyek egy része Szolnok térségében is ingyenesen hozzáférhető a lakosság számára.

A jogi szabályozás és a feltételek megteremtése önmagában nem sokat ér, a rendszer működéséhez elengedhetetlen a végső felhasználó szemlélete és motivációja. Ez a feladat az otthonokban és már gyermekkorban kezdődik, például a szelektív hulladékgyűjtéssel. A kárenyhítésre költött összegeket meg lehetne spórolni, ha a hulladék a megfelelő helyre kerül és nem a környezetbe vagy az utcára. Az edukációba fektetett energia hosszútávon többszörösen megtérül. Ha csökkennek a hulladékkezeléssel kapcsolatos erőforrásigények, az mérhetően a gazdaságra is pozitív hatással van. A társadalmi fejlődés, a tisztább mikrokörnyezet, a minőségi közösségi szemlélet pedig a közvetetten elvárható eredmények közé sorolható cél.