Felavatták a szolnoki Vízilabda Arénát

– A kapufa éle mindig igazságos, mert arról, a versenyhelyzetben, annak a sportolónak pattan befelé, a hálóba a labda, aki a szürke hétköznapokon mindent megtesz azért, hogy hétvégenként eredményes legyen! – idézte dr. Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke gondolatát dr. Orbán Viktor.

A miniszterelnök a díszvendége volt a legújabb szolnoki sportlétesítmény, a Vízilabda Aréna hivatalos megnyitó ünnepségének. Az eseményen számos ismert és neves közéleti személy volt jelen: Kemény Dénes mellett Szalay Ferenc polgármester, országgyűlési képviselő, dr. Bene Ildikó, országgyűlési képviselő, dr. Nyerges Zsolt, a Szolnoki Vízilabdázásért Alapítvány elnöke, dr. Kállai Mária megyei kormánymegbízott, Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára, illetve más minisztériumok és hivatalok vezetői, továbbá a hazai és a helyi pólós szakma képviselői, cégvezetők, valamint további több száz érdeklődő. Az ünnepi beszédek felvezetésekor elhangzott, hogy a szolnoki vízilabda szakosztály 85 esztendeje szerepel a sportág bajnokságának élvonalában.

Ez idő alatt 6 bajnoki címet, 4 ezüst- és 5 bronzérmet szereztek a csapatai, illetve 3 alkalommal a Magyar Kupát is sikerült elhódítania a klubnak. A szolnoki egyesület 5 olimpiai bajnokot nevelt ki, közülük 3-an – id. Hasznos István, Kanizsa Tivadar és dr. Boros Ottó – szolnoki klubszínekben, míg a város Damjanich uszodájában nevelkedő Cservenyák Tibor és Varga Tamás – eligazolva – más egyesületek tagjaként szereztek ötkarikás aranyat. Kemény Dénes a felszólalásában épp a Damjanich uszodai élményeit elevenítette fel: „...jól emlékszem az uszoda csúszós termál vízére, amelyben évek múltán jöttünk rá, hogy mivel kenjük be az ujjainkat, hogy ragadjon a labda, és mindig alaposan meg kellett küzdenünk a helyi pólósokkal, akik a víz alatt úszva igyekeztek a kapunk elé kerülni...” – említette fel a sportmúltját a szakszövetség elnöke, majd hozzátette: „Aki a múltat elfeledi, az a jövőjét sem tudja felépíteni. Én a régi Damit is azért hoztam szóba, hogy majd azok is emlékezzenek rá, akik a most, újonnan épített Vízilabda Arénában fognak majd felnevelkedni!”

Dr. Nyerges Zsolt, aki egyébként szintén rendelkezik régi vízilabdás múlttal, köszönetet mondott a kormányfőnek azért, hogy a magyar vállalkozások társasági adójából, illetve egyéb állami támogatásokból felépülhetett a legújabb tiszaligeti sportlétesítmény, dr. Bene Ildikó két gyermekének érintettsége – utánpótlás sportolók – okán, illetve kórházvezetőként emlékeztetett arra, hogy a fiatalon aktívan sportolók mindegyikéből ugyan nem biztos, hogy olimpiai-, világ- és Európa-bajnokok lesznek, azonban nagyobb esély van arra, hogy egészséges felnőttekké válnak, akik nagyban elkerülik a patikákat és az egészségügyi intézményeket. Szalay Ferenc polgármester ugyancsak köszönetét fejezte ki a kormányfőnek a beruházás megvalósításáért, amely a nemzeti program része: „a korábban bevezetett minden napos testnevelést követően mostanság a minden diák tanuljon meg úszni gondolat jegyében épülnek országszerte a tanuszodák”.

– Én jól emlékszem, amikor Szolnokon éltem és laktam – tért vissza régmúltra Orbán Viktor is a beszédében. – 1988-at írtunk, és öten az Orosz György úti társasáház egyik lakásában megalapítottuk a Fidesz helyicsoportját. Azt terveztük, hogy ebből a szürkécske kis településből hogyan tudnánk egy modern    nagyvárost felépíteni. És most itt van. Szolnok az egyik legdinamikusabban fejlődő város lett az utóbbi időben, jelzi ezt számos fejlesztés és beruházás, amit becsüljünk meg mindannyian. És ha mára fejlesztésekről beszélek! Ha a magyar ember kinyit egy napilapot, meghallgatja a rádiót, vagy megnézi a tévét, folyamatosan olyan hírekkel szembesül, hogy a gazdasági válság a világ hány, de hány országában okoz gondot, recessziót.

Az Európai Unió tagállamairól szólva is sok helyen problémákról, megszorításokról, válságintézkedésekről, IMF gyámságról szólnak a hírek, miközben Magyarországon most az építkezések, a kilábalások, a növekvő eredmények idejét éljük. Mi Zeneakadémiát, Erkel Ferenc Operaházat és sportlétesítményeket építünk. Helyes-e a világválság idején több milliárdért sportcsarnokokat, tanuszodákat, vagy focipályákat építeni? – kérdezheti ezt bárki tőlünk. Kell-e a recesszió idején felszívni magunkat? – vethetik ezt is a szemünkre. Én azt mondom, hogy igen, mert nekünk sikerült megtalálni a módját, hogy erre is költhetünk, sőt, erre is kell költenünk! Az EU 28 országából a 4. legkevesebbet sportoló állam vagyunk, annak ellenére, hogy Magyarország területét és lakosságarányát,illetve az olimpiai aranyak számát tekintve a legeredményesebb ország vagyunk. És hogy miként sikerült megtalálni a módját, hogy építhessünk?

Először is összefogás kellett hozzá. Az állam, a szakma és a helyi társadalom összefogása. Másodszorra kellett hozzá az üzleti világ, aki megértette a befektetés lényegét. Harmadsorban a helyi vezetők voltak szükségesek a felemelkedéshez, és nem utolsó sorban a kormányzat, az állami vezetés. Jelenleg e négy lábon áll Magyarország sikere. és hogy mi az igazi siker? Például az, hogy míg 2010-ben 234 ezer igazolt sportolót regisztráltak Magyarországon, ez a szám 2013 őszére 302 ezerre emelkedett – hangsúlyozta a kormányfő.

Az ünnepélyes szalagátvágást követően a vendégek és a rendezvényen résztvevő tömeg megszemlélte a Vízlabda Arénát, ahol utánpótlás sportoló pólós bemutatót tartottak, s mely mérkőzésnek a kezdetén a miniszterelnök dobta be a srácoknak a labdát.

A későbbiekben folytatódott a medencében a Szolnokon, a Vízilabda Arénában megrendezésre kerülő 3 napos Magyar Kupa-döntő-sorozat, mely találkozók között a három olimpiai bajnok, Pogány Gábor Benő szobrászművész által alkotott – Hasznos István, kanizsa Tivadar és dr. Boros Ottó – mellszobrát is felavatták