Keserű méz

A neheze akkor jött, amikor a kikötőben a szállítmányán igyekezett túladni, mert az elemek ereje eltörpült a kereskedőkéhez képest. A vén tengeri medve bölcsessége a hazai méhészek gondjairól olvasva jutott most eszembe.

A hírek szerint a jelentős részben megyénkből származó, világviszonylatban is kiváló minőségű hazai mézre mostanában nehéz úgy vevőt találni külföldön, hogy a befektetett energia megtérülése mellett tisztes megélhetést is nyújtson a vele küszködőknek.

A kaptárak fenntartása, legelők keresése, a méhcsaládok egészségének megőrzése, az egész nehezen megszerzett tudomány, amivel a méhészkedés jár, önmagában kevés a boldoguláshoz.

Még a tehetős országokban is inkább kelendő a gyengébb, ki tudja honnan jövő olcsó áru, mint az orvosság erejű kiváló magyar termék.

A fogyasztónak hiába nem érdeke, hogy silány élelmiszerrel éljen, főleg, ha pénze is van a minőségre, a kereskedelemben a két érdek, a termelőé, meg a vevőé nem találkozik egymással.

Ezen a méhészek sem tudnak segíteni, elég nekik a maguk munkája.

Ha valóban büszkék vagyunk a mézünkre, akkor legalább olyan lendülettel kellene fellépnünk az érdekében, mint ahogy számos más ügyben történt mostanában.

Főleg, hogy a méhészet nehézségeit a méhek mezőgazdasági haszna miatt hosszú távon akár saját életminőségünkön is megérezhetjük.

Szathmáry István