Térképet sütött a falunak

– 1977 óta készítek pörkölttortát, vagy ahogy felénk mondják, perkelttortát – kezdte mesélni a hajdanán Tiszabőn élő Bózsó Istvánné. – A településen élt egy idős néni, aki ilyen tortákat készített, én pedig mindig nagy csodálója voltam, és szerettem volna megtanulni minden fortélyát a perkelttorta készítésnek. A néni olyan régóta mestere volt ennek, hogy még kanállal keverte ki a habot. Én már természetesen géppel csinálom, jópárat el is használtam már az évek alatt. Emlékszem a legelső tortám szív alakú volt, amit még egy esküvőre sütöttem. A második pedig egy gyöngytyúk forma volt, melyet a rokonom gyermekének születésére készítettem.

A 36 év alatt Marika néni nagyon sok tortát elkészített.

– Igazából nem tudom megmondani mennyit csináltam már, mert nem számolom, de biztos több mint háromszázat. Többnyire lakodalmakra, név- és születésnapra, eljegyzésre vannak felkérések. Amire büszke vagyok, hogy nemcsak hazánkban öregbítik hírnevemet, hanem külföldön is. Volt, hogy Olaszországba, Németországba, Münchenbe, Erdélybe és Kanadába is szállítottak tőlem tortát. Természetesen szajoliak kérték, akik kint élnek ezeken a helyeken. Talán azért ilyen népszerű a tortám, mert nem nagyon vannak olyan emberek, akik ilyet készítenek. Azért azt tudni kell, hogy ehhez a tortához erős kezek kellenek, és nem utolsó sorban „tűzállóak”. Az én kezeim már megedződtek. A másik nagy titka a perkelttortának, hogy csak és kizárólag sparhelten és csutkaparázs fölött lehet készíteni.

Marika néni nagyon sokféle díszítésű süteményt képes megcsinálni.

– Negyvenféle mintájú tortát tudok készíteni. Általában minden évben kitalálok valami újat is. Néhány mintát még az említett tiszabői nénitől sajátítottam el, de vannak, amiket lakodalmakon láttam. A legjobb ötleteim az éjszaka közepén jönnek. Az, hogy melyik sütemény mennyi  idő alatt készül el, eléggé változó. Az egyik legbonyolultabb tortám a tiszabői elszármazottak találkozójára készült, amelyre minden utcanevet ráírtam, illetve a lakók monogramját is. Ennek a díszítésére nem volt elég egy nap. És ez csak a díszítés, a sütés egy másik dolog. Van olyan torta, ami összesen másfél napot vesz igénybe. De általában 5–10 óra alatt készülnek el.
Marika néni bizton állítja, hogy a perkelttorta-készítést nem lehet megunni.
– Tizenkilenc éve özvegy vagyok, így sok időm van. A tortakészítést nem tudom megunni, mert szeretek másoknak örömet okozni. Már a jövő évre is megvannak az ötleteim. Amíg bírom egészséggel, csinálni fogom.
Kézügyességéről mi sem árulkodik jobban, mint a polcait díszítő érmék, kupák és oklevelek.

– Többször voltam már bronz-, ezüst- és aranyérmes is. Kupám is van három darab. Az emlékplakettek pedig a házam falait díszítik. Egy-egy versenyre a fiam kísér el, hisz nem egyszerű a torta szállítása. De a budapesti versenyre jönnek velem a tiszabői barátaim is szurkolni, van amikor harmincan elkísérnek.