2017.04.23. 17:00
Pedig jó ötletnek tűnt
Még ma is tökéletesen emlékszem arra az esetre, amikor biciklizni tanultam egy csendes kis utcában, ahol óriási élmény volt először úgy végigkerékpározni, hogy egyedül uraltam a gépet.
Suhanni, menni előre, önerőből. Klassz dolog! Aztán, ahogy fogyott előttem az aszfalt, egyszer csak felvetődött bennem, hogy nem elég haladni, meg is kellene állni. No, akkor jutott eszembe, hogy annak a technikáját még nem sajátítottam el. A probléma felismerésétől a megoldásig gyors út vezetett.
Kinéztem magamnak a túloldali árokban egy gyomnövényekkel gazdagon ellátott területet. Jó lesz az, felfogja az esést. Ott landolok, döntöttem el. Kár, hogy csak az utolsó pillanatban vettem észre, hogy azok a növények konkrétan csalánok. A becsapódás és az azt követő érzés máig emlékezetes. A kezdetben hasonlóan kiválónak tűnő elképzelések egész sorát vonultatja fel a ">Pedig jó ötletnek tűnt című filmsorozat, amelynek adásait gyakorta láthatjuk mostanában az egyik természettudományos csatornán.
Ahol a fizika törvényeivel megtámogatva tudhatjuk meg, miért nem szerencsés egy műanyag kukákból álló, rosszul felrakott építmény tetejére mászni, milyen hatások miatt kellemetlen lerepülni a hintáról, és miért ne másoljuk le annak a vállalkozó kedvű férfinak a mutatványát, aki egy biciklivel hátramenetben próbált meg lejutni egy lépcső pár centis vascsőből készült korlátján. Már a kezdet kezdetén sem biztatott sok sikerrel az a próbálkozás sem, amikor az ifjú apuka igyekezett meglepni az ágyon fekvő kisfiát azzal, hogy messziről, neki futásból odavetődött mellé.
A dolog túl jól sikerült. Mert a fickó megint csak fütyült a fizika törvényeire. Olyanokra, mint a rugók működése és az azokra nehezedő súlyok hatása, meg a sebesség. Hiányos ismeretei miatt gyermeke egy másik fizikai jelenség, a repülés terén is szerzett tapasztalatokat.
Néha hüledezünk, máskor meghökkenünk vagy éppen jókat derülünk a Pedig jó töletnek tűnt című sorozatban bemutatott emberi képtelenségeken.
Nehéz megérteni, hogy egy működő kamera előtt mi visz rá valakit olyasmire, aminek a sikerében rajta kívül senki sem bizakodik. Viszont mi, nézők is bosszankodhatunk az epizódok végén, hogy vajon nekünk annak idején miért nem voltak ilyen szórakoztatóak a fizikaórák? Akkor valószínűleg ugrásszerűen megnőtt volna a reál tárgyak népszerűsége.
De ha már így alakult, legalább most ne hagyjuk ki ezeket a műsorokat. Mert ha életre szóló tudományos ismeretekkel nem is, de egy szórakoztató félórával biztosan gazdagabbak leszünk.
