Kevesebb a kisbolt, de a meglévők forgalma viszont folyamatosan nő

– A rendszerváltás idején rengeteg ember elvesztette a munkáját. Az előre menekülők egyre-másra nyitottak kereskedelmi üzleteket.

– Magyarországon így aztán annyi kereskedelmi egység jött létre, ami tízezer lakosra vetítve háromszorosa volt például a Németországban működőknek – mutatott rá dr. Sziráki András, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke.

– Megyénkben a 80-as évek végén, a 90-es évek elején közel 9300 üzlet működött, ami kétségtelenül sok volt. Ám a következő időszakban a fizetőképes kereslet látványosan lecsökkent, így egyre-másra zártak be a nehéz helyzetbe került kiskereskedők.

– 2014–15 tájára felére csökkent a kisboltok száma.

– Ám ezzel párhuzamosan megjelentek a multinacionális kereskedelmi egységek, melyek elfoglalták a piacot. Árverseny jött létre, ahol a kis üzletek hátrányba kerültek, a multik nagy mennyiségben sokkal kedvezőbb áron tudták beszerezni a termékeket, így olcsóbban is tudták azokat adni.

– Ugyanakkor megjelentek a piacon a Coop-ok is, melyek megtelepedtek az olyan kistelepüléseken is, ahol a multik nem látták értelmét boltot nyitni.

– Szervezett rendszert alakítottak ki, és próbáltak erejüket meghaladó módon is fejleszteni, aminek a kistelepülések kis forgalma szabott határt, és ez 10–15, esetenként 20 százalékos ártöbblethez is vezetett.

– Így aki tehette, inkább a megyeközpont nagy üzleteiben kezdte intézni a bevásárlásait, ami tovább nehezítette főleg a helyi kisvállalkozásban működő boltok helyzetét – fejtette ki az elnök.

– A kereskedelmi kultúra fejlesztésével, a kisebb létszámmal való munka hatékony megtervezésével tudnak a jövedelmezőségen javítani és a piacon maradni.

– A magasabb minimálbér és garantált bérminimum költségeit ki is kell termelni, bár az is igaz, ebben az ágazatban is tapasztalhatók nagy különbségek – tette hozzá a kamarai elnök.

– Ennek ellenére nem tartok attól, hogy a közeljövőben tömeges boltbezárásokra kellene számítani, de az átrendeződési folyamat még nem zárult le.

A KHS adataiból az is kiderül: a boltok számának csökkenése ellenére a kiskereskedelem forgalma 2013 óta folyamatosan nő.

A németekhez hasonló szinten

– Ma már lényegesen kevesebb kisbolt működik megyénkben is, de ez gyakorlatilag a piac átrendeződéseként értékelendő. Tízezer lakosra vetítve most tartunk a Németországéhoz hasonló szinten.

– Jelenleg nincsenek ellátási zavarok sehol, a kistelepüléseken sem, de az is igaz, hogy ez sokszor a jövedelmezőség rovására megy. A kereskedelmi egységek bérszínvonala jellemzően alacsony, minimálbér körüli, így a kötelező béremelések is nehezítettek helyzetükön, nem egy egység rentábilitását veszélyeztetve.

– Dr. Sziráki András elmondta, az első három negyedévre vonatkozóan ő is végzett felmérést, eszerint 2017-ben sem szűnt meg több vállalkozás a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Kovács Berta