Visszaesett a juhok iránti piaci kereslet

– Alig foglalkozik már valaki ezzel a területtel, s a tapasztalat az, hogy a fiatalok sem érdeklődnek – véli a neves helyi törteli juhtenyésztő, Sebők Mihály.

– Ha ugyanis tenyésztési feladatokról van szó, a napi nyolc órai munka, mint tudjuk, nem mindig elég – mutatott rá a helyzet hátterére.

A nemzetközi hírű szakember egyébként nemrég felsőbb szinteken is igyekezett segítséget kérni a munkaerőhiány orvoslására.

– A témával kapcsolatban két éve személyesen is volt alkalmam beszélgetni dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel. Arra kértem, nyújtson bármilyen módon segítséget abban, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik szívesen dolgoznának az állattenyésztésben.

– Ő ígéretet is tett erre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, a fiatalság zöme sajnos nem vállalja fel ezt a tevékenységet – taglalta.

A gyermekkora óta állattartással foglalkozó tenyésztő úgy véli, szerencsésnek mondhatja magát, hiszen családi gazdaságának működésében környezete is sokat segít. A törteli telepen lévő bárányok egészségét ráadásul nyolc alkalmazott is felügyeli.

Sebők Mihály a bárányok iránti piaci kereslet alakulását is megosztotta honlapunkkal. Mint mondta, évekkel ezelőtt a mostaninál lényegesen nagyobb érdeklődés övezte a hazai állományt. Még külföldön is.

– A telepről az ország minden részére szállítunk állatokat, de Erdélybe és Szlovákiába is viszünk belőlük. Többek közt Temesvárra is… – emelte ki.

A számokat illetően pedig elárulta, az állami támogatás mértéke a juhokra, állatonként mintegy hétezer forintot jelent a gazdáknak.

– Azt kell mondjam, a tenyésztés feltételei harminc évvel ezelőtt sok szempontból jobbak voltak, mint ma.

Mostanság, ahogyan egyébként korábban is, döntően Olaszországba exportálunk. A külpiaci helyzet azonban időközben jelentősen megváltozott, hiszen nagyot csökkent a bárányok iránti igény – összegezte a tapasztalatokat a szakember.