Tizenötezer hektárnyi terület van már víz alatt a megyében, óriási a belvíz

E probléma nem egységesen jelentkezik megyeszerte, többek között Szolnok környékén is elfogadható a helyzet, de a Nagykunságban, Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr, Túrkeve és a Jászság egyes területein igencsak akad dolguk a szivattyúknak.

– Tizenötezer hektár van már víz alatt – számolt be róla Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

– Összesen hatvannégy szivattyú dolgozik a vízzel borított területeken. Néhol elég kritikus a helyzet, a befogadó csatornák is telítettek, és mivel a Tisza, a folyók vízállása is magas, e befogadókból is korlátozottan lehet a vizet a folyókba átengedni. Az lenne a kívánatos, ha csapadékmentes, száraz időszak következne, akkor két-három hét alatt lecsökkenne a csatornák vízszintje is, és a földeken felhalmozódott víz is párologna.

Többek között Tiszasüly térségében is fennakadásokat okoz a túl sok nedvesség.

– El sem tudtuk még kezdeni a tavaszi munkákat – árulta el egy ottani gazdálkodó, Vizi Gellért. – Nagyon sok a belvíz, a búza, árpa vetése is hatalmas foltokban víz alatt van. Csak reménykedhetünk, hogy nem pusztul ki nagy része.

– A földutak is annyira feláztak, hogy sok helyen járhatatlanok. Szerencsére van egy gazdakörünk, és közös összefogással szoktuk rendbe hozni ezeket az utakat: tárcsázzuk, majd elsimítjuk, de van, hogy földet is hordunk a nagy laposokba.

Mesterszállás és Mezőhék közötti földeken gazdálkodó Pozderka Gergely viszont arról számolt be, hogy feléjük most nincs különösebb gond a földeken. Csak kisebb foltokban fordul elő belvíz, de ez máskor is jellemző. A tavaszi munkákkal viszont arrafelé is elmaradtak a gazdák, a tavaszi árpát se nagyon tudták még vetni.

– Egyelőre még nem tudjuk megítélni, mekkora lesz végül a kár a szántóföldeken – mutatott rá Hubai Imre Csaba. – A melegfrontok nem tesznek jót a víz alá került növényeknek, ahol a belvizes területekről nem tudják rövid időn belül a vizet leengedni, a vetés – őszi búza, őszi árpa, tritikálé, rozs, repce, – jelentős része kárt szenved, kipusztul. A gazdák ezeket a területeket újrahasznosíthatják.

Elsősorban napraforgót, kukoricát, esetleg kölest vetnek, így számolni kell azzal, hogy ezeknek a növényeknek a vetésterülete nőni fog a megyében.

A szakember azt is elmondta, a talaj nedvességtartalma miatt a tavaszi munkák ott is kitolódnak, ahol ugyan nincs víz alatt a szántóföld, de a saras talajra gépekkel nem tudnak rámenni.

Megyénkben is sok mezőgazdasági terület ártéren fekszik. A magas vízállás miatt itt állnak a munkák,

mindaddig, míg a folyók vissza nem húzódnak medrükbe és meg nem szikkad a talaj, a tavaszi tennivalók itt is késedelmet szenvednek.

Azokon a területeken, ahol nem küzdenek az említett problémákkal, ott már javában zajlanak a tavaszi tennivalók. Most van itt az ideje a tavaszi árpa, a borsófélék vetésének. Lehet vetni a cukorrépát, ha pedig a talaj hőmérséklete tartósan tizenkét fok lesz, lehet ültetni a kukoricát is.

A megyei NAK-elnök kiemelte: aki nem tudta még elvetni a petrezselymet, sárgarépát, hagymát, annak igyekeznie kell vele. Amint pedig rá lehet menni a földekre, sietni kell, hogy az elmaradt munkákat mielőbb pótolják. A gépkereskedőkkel is érdemes egyezkedni, hogy ebben az időszakban lehetőség szerint hétvégén is legyen nyitva, aki tud, legalább szombat estig. Fontos, hogy ha elromlik valamelyik berendezés, a hibás alkatrészt haladéktalanul pótolni tudják.

Vetés és szántó is „úszik”

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén az április 3-i állapot szerint az elöntés nagysága 15 320 hektár volt, ebből 5250 hektár vetés és 3110 hektár szántó. A vízborítás Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 11 150 hektárt tett ki.

A borítókép illusztrációfotó: Belvíz Tiszapüspökiben, 2017.

Fotós: Mészáros János