Emléknapot tartottak Nepomuki Szent János tiszteletére Nagykörűben

A szervezők kora délelőtt közös reggelizésre invitálták a vendégeket, a kínálat igencsak háziasra sikerült a gőzölgő friss hurka, kolbász, tepertő formájában, déli harangszóra pedig bográcsos ebéd volt a menü.

Mindezt követően leszakadt az ég, cseppet sem zavarva az eseménysorozatra ellátogató sokadalmat (a „vizes szent”, Nepomuki János nem is jelezhette volna stílusosabban, hogy díszvendégként jelen van saját ünnepségén…).

A mozgalmasabb programok este kezdődtek. Hét órakor Fejes János plébános gondolatai és a Petrovay György Katolikus Általános Iskola énekkarának előadása vezette be a Nepomuki Szent János-emlékestet az ünnepelt szobránál.

A résztvevők innen átvonultak a kompátkelőhöz, ahol a Nagykörűi Táncműhely adott műsort. A Tisza-parti keszegsütést mécsesgyertyás fényúsztatás követte a folyónál, ezután pedig szabadtéri, mezítlábas táncház vette kezdetét a fövenyen.

– A 2000-es nagy tiszai árvíz községünket is igencsak fenyegette – beszélt a nagykörűi Nepomuki Szent János-ünnepnap előzményeiről Barát József alpolgármester.

– Olyan nagy volt a baj, hogy az év április 20-án, sok más szomszédos település mellett hatóságilag Nagykö­rűre is megszületett a falu teljes lakosságának kitelepítési határozata.

– Akkortájt az idősebbek sokat imádkoztak a település megmenekülése érdekében, s legtöbben Nepomuki Szent Jánoshoz, a folyó parti települések patrónusához. Mi mindannyian úgy gondoljuk, hogy a község csodával határos módon, a védőszent segedelmével menekült meg az árvízi veszély elől.

– Térségünkben mintegy negyven napig tetőzött a szőke folyam rekordmagasságokban, s bár helyenként jelentős szivárgások is voltak, ám a tragédiát okozó áttörések elmaradtak.

– Ezért akkor úgy határoztunk, hogy ezentúl minden évben megemlékezünk Nempomuki Jánosról. Az ő halála után, holttestének a legfényesebb esti holdtöltekor történő felszínre kerülése is tulajdonképpen a fény ünnepe.

– Azóta a patrónus emléknapja, május 16. körüli hétvégén egy egész napon át esti fényúsztatással is megemlékezünk a falunkat megmentő szentről – adott magyarázatot is az emlék- és ünnepnap létrejöttéről Barát József. Az alpolgármester a az emléknap névadójának történetéről is rövid beszámolót tartott.

Aszerint János 1340 és 1350 között született a kicsiny Pomuk (ma Nepomuk) helységben, Dél-Csehországban, szegény szülők gyermekeként. 1380-ban szentelték pappá. Jogot tanult Prágában, itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.

Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot, egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király kezdetben igazságos és jó akaratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná vált. Meg akarta tudni, miket szokott gyónni a felesége.

Mivel azonban János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta, és a Moldva folyóba dobatta. Egy csodás holdtöltei fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet – szerepel a sokak által ismert legendájában.

János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus székesegyházban helyeztette örök nyugalomra. Jánost 1721-ben avatták boldoggá, 1729-ben emelték a szentek sorába.

A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok, továbbá Csehország védőszentje, egyes helyeken a fuldoklók, bányászok patrónusa.

Az idők folyamán több, sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szenteltek, szobrokat emeltek tiszteletére. Így tettek Nagykörűben is…

Emlékhelyek Körűben: a Nepomuki-emlékmű és a Daphné- (Tisza-)szobor

Nepomuki Szent János késő barokk kőszobrát a posztamensen található felirat tanúsága szerint 1801-ben állították fel a mai Majzik Viktor utcában. Volutás talapzatra helyezett zömök négyzetes oszlopon áll a szent reverendás alakja, kezében kereszttel, lábainál két térdelve imádkozó angyallal.

Az ezredfordulón az elhanyagolt szobor feje letört. 2008 és 2009 között restaurálták a szobrot, melynek újraszentelésén tájékoztató táblát is elhelyeztek a szobor történetéről.

A Tisza 2000-es nagy áprilisi árvízi védekezés emlékére 2001-ben állítottak fel egy nimfát, tündérlányt ábrázoló szimbolikus tölgyfaplasztikát, Daphnét, a Tisza lányát.

A 2,5 méter magas, Velekei József Lajos szobrászművész nevéhez köthető alkotás a Tiszához kötődik, a Damjanich utcai Tisza-strandi lejáró mellett, a régi piactéren nyert elhelyezést. A plasztikát, melynek címe „Daphné, a Tisza lánya”, a helyi lakosok leginkább Tisza-szobor néven említik.