Tudatossággal őrizhető meg a csángó magyar kultúra

Az elmúlt napokban zajlott Csángó Fesztiválon a Moldvából érkezett csángók bizonyították, tisztában vannak az idők változásával, számunkra is van mit meríteni példájukból.

Üzenetértéke volt annak, hogy a fesztivál megnyitásakor dumbravéni gyerekek énekelték a Csángó himnuszt. A fiatal hagyományőrzők jelképezték azt, hogy az újabb és újabb generációk érkezésével sem változik az értékőrző feladat, mert csak így tarthatjuk meg kultúránkat.

– Komoly érték az, ha az idősebb generáció mutathatja meg hagyományait, de nagyon fontos, hogy a legkisebbek is megismerkedjenek szüleik, nagyszüleik kultúrájával, nyelvével – mondta Majzik Tamás, a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program egyik oktatója, aki 2011 óta Dumbravénben tanít, vezetésével érkezett a gyerekcsoport a berényi fesztiválra.

– A helybeliek adják tovább a tánc- és énekkultúrát – tette hozzá. – Nekünk, tanítóknak az a feladatunk, hogy ezt a háttérből segítsük, és az anyanyelvi oktatással megerősítsük a hagyományőrző munkát.

Gyurka Valentin külsőrekecsini hagyományőrző, falujában a gyerekeknek magyar nyelvet, néptáncot, énekeket tanít.

– Beleszülettem a hagyományőrzésbe, nagyon szépnek tartom énekeinket, táncainkat, és egyfajta alternatívának érzem a mai tömegkultúrával szemben. Azt szeretném, hogy őseink magyar hagyatékát megőrizzük, ezért mindezt meg kell mutatni a gyerekeknek, meg kell tanítani velük.

– Korábban egy homogén közösséget alkottak a csángó magyarok, megőrizték az értékeket. Ahogy nyitottá vált közösségünk, a kultúra minden része elérkezik hozzánk is. A hagyományok megőrzéséhez így jóval nagyobb tudatosság kell, mint korábban. Csak ezzel a tudatossággal van arra esély, hogy megmaradjon kultúránk.

Nem szakadtak meg a kapcsolatok

A Baranya megyei Egyházaskozáron élő Puskás Antal a mai napig moldvai csángónak vallja magát. Szülei, nagyszülei 1947-ben érkeztek az utolsó tizenhárom családdal Moldvából, Lábnyikból.

– A kapcsolatok soha nem szakadtak meg – mondta. – Annak ellenére, hogy kénytelenek voltunk elhagyni a szülőföldünket. – Manapság a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csángó Csoportjának vezetőjeként évente két-három segélyszállítmánnyal útnak indulunk Moldvába.

– Jómagam a nagyszüleimtől tanultam meg az énekeket, a keserveseket, az imádságot. Az utánunk következő – harminc év körüli – korosztályban látom, hogy mostanság ébrednek csángó mivoltukra. Nem egyszer tapasztalom, hogy ilyenkor felkeresik a nagyszüleiket – akik még ismerik a régi énekeket –, hogy tanítsák meg számukra a csángó dalokat.