Újabb páratlan leletre bukkantak Tiszakürtnél

Szó szerint az utolsó pillanatban találtak rá a régészek a település határában arra a 7300 esztendős kútra, mellyel szakmai körökben egy csapásra ismertté vált a csöppnyi tiszazugi település. Két hete egy hasonló korú, de rosszabb állapotban lévő kútra bukkantak a szakemberek az M44-es út nyomvonalának megelőző feltárásán.

– Ez a kút is az újkőkorból származik. Nem kétséges, hogy Európában egyedülálló, hiszen csak négy-öt hasonló korú került elő eddig.

– Az egyiket a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai tárták fel pár hete ugyanezen a nyomvonalon és ugyancsak Tiszakürt határában – mondja Váczi Gábor, az ELTE Régészettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A szakember elmondja, az előző kút egy ácsolt szerkezetű gerendakút volt, a mostani viszont egy fatörzsből kifaragott, úgynevezett „bodonkút”, azaz facső szerkezetű. A kutat három, három és fél méteres mélységig sikerült kibontaniuk, a belsejében semmit nem találtak, mert azt használói szépen rendben tartották és tisztították.

Érdekessége a kút peremének faszerkezete. 7300 éven keresztül ugyanis annyira megőrződött, hogy az összes faragás, az összeillesztés, sőt, az ágakkal történő összekötözés is szépen látszódik.

Váczi Gábor elmesélte, a kutat az újkőkori falu legszélén, az ásatás utolsó napján találták meg.

– Ez utóbbi szinte törvényszerű, mindig ez történik. Ha temetőt bontunk, biztos, hogy az utolsó nap délutánján jön elő a legjobb sír – mondja a szakember.

– A kutat sikerült ebből a mélységből több, nagyobb darabban kiemelnünk, azonnal légmentesen csomagoltuk, konzerváltuk. Levegőn ugyanis nem maradhat, hiszen kiszáradna és károsodna. Akár egyetlen nap alatt is – magyarázza.

Megtudjuk, a becsomagolt kút részei ezek után egy farestaurátorhoz kerülnek, aki először egy gombásodásgátló vízbe áztatja, majd eldönti, milyen módon konzerválja. Marad vízben vagy a régi, „cukoroldatos módszert” használja.

Ez azt jelenti, hogy cukrot oldanak fel vízben, ebbe áztatják, majd kiveszik, hagyják egy kicsit száradni. Kevernek egy töményebb cukoroldatot, melybe úgyszintén beáztatják, szárítják.

Ez egy több évig tartó folyamat, melynek során belekristályosodik a cukor a fa rostjaiba. A páratlan kutat ettől kezdve már szárazon is lehet tartani és lehetségessé válik az újbóli összerakása és kiállítása.

Sokan voltak kíváncsiak rá

– A mostani kutat úgy készítették – magyarázza Váczi Gábor régész –, hogy fogtak egy vastag fát, félbehasították, kivájták a belsejét félcsőnek. Ezt a két félcsövet összeillesztették úgy, hogy a fát kifúrták és hajlékony ággal összekötötték.

– A leleten jól látható az alsó öltés, melyet egy deszka védett. A felső öltés viszont elpusztult. A kútnak csodájára jártak a helyiek, az egész polgármesteri hivatal kijött megnézni, mit találtunk. Remélem, Tiszakürt neve a kutak által a jövőben még ismertebbé válik…