Van különbség a „hollywoodi” és a hazai vádalku között

Számos amerikai filmben a bírósági tárgyalás előtt az ügyész és az adott bűntény gyanúsítottja megállapodást köt egymással. Az Egyesült Államokban nem a forgatókönyvírók találták ki e különös egyezséget vádló és vádlott között.

Ott már időtlen idők óta van jelen a jelentősebb büntetőeljárásoknál a vádalku. A tengerentúl elsősorban a nagy nemzetközi nyilvánosságot kapott maffiaperekben rendszeresítették a vádalkut, hogy a kisstílű bűnözők „köpjenek”, s koronatanúként valljanak a bűnszövetkezetek véres kezű kiskirályaira.

Akik addig minden potenciális tanút halálosan megfélemlítve vagy el is téve láb alól azokat, minden gyanú felett álltak, ezért sokáig büntetlenül folytathatták üzelmeiket.

Hazánkban ez év júliusától alkalmazható az új jogintézmény, az egyezségkötés. Célja, hogy a hosszadalmas, körülményes és költségterhes bírósági procedúrát egy gyorsabb és olcsóbb ügymenettel váltsák fel.

Megyénkben először egy Jászberényben elkövetett garázdaság miatt indított büntetőeljárásban kötött alkut az ügyész az ügy gyanúsítottjával és annak ügyvédjével.

Az amerikai vádalku és a magyar egyezségkötés között a különbség azonban az, hogy míg előbbi jogállamban az elkövető akár a felelősségre vonást is elkerülheti, addig nálunk a teljes beismerés után a közvádlóval kezet rázva csupán a büntetés enyhébb fokozataira érdemesülhet.