Nyelvismeret: sokszor csak a papír beszél a tényleges tudás helyett

– A fizikai munkáknál legtöbbször nem feltétel a nyelvtudás. A szellemi pozícióknál viszont már más a helyzet. Azt mondanám, a középvezetői pozíciókban, és attól felfelé ez már jelentős elvárás – kezdte mondandóját Izsó Balázs.

A Trenkwalder munkaerő-közvetítő iroda szolnoki kirendeltségének vezetője elmondta, ezeken a területeken továbbra is az angol és a német nyelv dominál. Az irodai és az adminisztrációs munkakörök esetében pedig ritkábban ugyan, de előfordul, hogy kell a jó nyelvismeret.

– Az elvárás a legtöbb esetben a kommunikációképes tudás. Kevés olyan partnerrel találkozunk, akik pusztán a nyelvvizsgához ragaszkodnának. Számukra szinte kizárólag a tényleges nyelvtudás az első – mondta.

Kivétel persze így is akad. Az egyik szolnoki álláskeresőtől megtudtuk, a legutóbbi két jelentkezésénél csak a bizonyítvány számított.

– Valamennyi jelentkezésemnél fontos volt a kiváló nyelvismeret – mondta az érintett.

– Nemrégiben például egy szállítmányozási cég kapcsolattartói pozíciójára pályáztam. Kollégáimnak kellett segítenem, hogy eligazodjanak az adott országban. Így a szállásfoglalás, a szállításszervezés és a fordítás is feladataim voltak – taglalta.

– Annak ellenére, hogy mindehhez magas szintű nyelvismeret kell, nem tettek próbára sem az állásinterjún, sem később. De nemcsak itt, másutt is azzal szembesültem, hogy a „papír beszélt helyettem”. Így például a recepciós munkánál is... – magyarázta a munkakereső.

Bodáné Molnár Júlia felnőttképzési szakértő pedig már arról beszélt, a versenyszférában dolgozók közül évről évre állandó igény mutatkozik a nyelvvizsgára. Emellett nem a felsőoktatásban tanulók a leggyakoribb nyelvvizsgázók.

– Eziránt ugyanis már az általános iskola felső tagozatában nagy az érdeklődés. Nemkülönben a középiskola első évfolyamaiban – részletezte az iskolavezető.

S valóban, az Oktatási Hivatal tavalyi adatai szerint a Kelet-Magyarországon letett vizsgák nagyobbik része a 14–19 éves korosztályhoz köthető. Köreikben az angol, a német, a francia és az eszperantó nyelvekből akkor mintegy 21 ezren vizsgáztak le. A 20 és 24 éves korosztály esetében ez a szám már sokkal kevesebb, csupán 12 133 volt.

Bodáné Molnár Júlia kiemelte, Szolnokon leginkább a néhány száz főt foglalkoztató vállalatoknál jellemzők a céges nyelvi képzések.

– A cél, hogy a munkatársak jártasságot szerezzenek a vállalati kapcsolattartás terén, és értsék a céges sajátosságokkal kapcsolatos idegennyelvi kifejezéseket – zárta szavait.

Igény van a szaknyelvet tudókra

A megyei álláshirdetéseket böngészve azt tapasztaltuk, hogy ahol korábban sokszor az erős középfokú nyelvtudás is elég volt, ott ma már felsőfokú, mi több, szaknyelvi követelmények is megjelentek.

Volt olyan építésvezetői pozíció, ahol az angol és a német kifogástalan ismerete mellett szaknyelvi követelményeket is megjelöltek. Logisztikai területen ugyancsak több helyen kerestek felsőfokon beszélő jelentkezőket.

Míg egyes karbantartási munkakörökben nem volt ritka, hogy két nyelv ismerete is elvárás volt!