JÁSZBERÉNY

2018.10.23. 15:23

A Nagy Háború utolsó évébe hív a színdarab

Az első világháború megváltoztatta az egyéni életutakat és a családi rendszert. Amíg a férfiak a fronton harcoltak, addig a nők a hátországban vívták meg mindennapi csatájukat.

Illés Anita

Az I. világháborúban hősi halált halt jászkun huszárok emlékére állított Huszárszobor (Pongrácz Szigfrid, 1926.), mögötte a Nagyboldogasszony-templom. Jászberény, 1934.

Forrás: Fortepan/MORVAY KINGA

Asszonyok, akiket lelkileg erőssé tett ez az időszak. Küzdelmeikről keveset írnak a történelemkönyvek. A Jászsági Hagyományőrző Egylet legújabb színdarabjában időutazásra hív a Nagy Háború utolsó évébe.

A történelemkönyvek ridegen közlik az adatokat a harctéren elesett katonák számáról. A történeti források szerint a Jászságból körülbelül 3500–4000-en haltak hősi halált. A számok mögött azonban emberi sorsok, testi és lelki szenvedéssel teli életek vannak.

Mit éltek át a háború éveiben a fronton harcoló katonák és a hozzátartozók a hátországban? Milyenek voltak a hétköznapok?

Az otthon maradottak mindennapjairól szól a Jászsági Hagyományőrző Egylet legújabb népi színjátéka az Asszonyok, amit nemrég mutattak be a Lehel Film-Színházban.

A történet 1918 nyarán, az első világháború utolsó évében játszódik Jászberényben, a hátországban maradt asszonyok életét mutatja be egy család napján keresztül.

Mindennapjaikat áthatja a fronton harcoló szeretteik iránt érzett aggodalom, a létfenntartásért folytatott harc. Már négy éve, hogy könnyes szemmel elbúcsúztatták a frontra induló férfiakat: testvéreket, fiakat, apákat, férjeket és szerelmeket.

A háború sötét éveiben a szeretteikről érkezett hír és a tőlük kapott levél adhatott fényt a hozzátartozóknak. A jelenetben Bözsi alig várta már Mihályt, a postást. „Nagyon várom a fiam, Jóska levelét, ott van abban a kutya Szerbiában, hát azt sem tudom, hogy mi van vele. Azt írja, hogy jól van a lelkem, nemsokára hazajön szabadságra” – kiáltott fel örömében az asszony. A hátországban élők keveset tudtak szeretteikről, nem múlt el úgy egy nap sem, hogy ne emlegették volna őket.

Rengeteget dolgoztak, a férfiak a földeken, az asszonyok a ház körül és a gazdaságban kemény munkával teremtették elő a kenyeret az asztalra. Közben nevelték a gyerekeket.

Amikor csak tehették összejött a család, az asszonyok, a gyerekek, az idősebb és a katonának nem alkalmas férfiak és megbeszélték a hétköznapok gondjait. Olykor bizony a falu szájára vette a nős emberre kacsintgató egyedül maradt asszonyokat és ebből akár még veszekedés is kerekedett.

Mi adott erőt a világégés idején? A család és az imádság segített a nehéz esztendőkben, mert csak Isten tudta, hogy mikor érkeznek haza a férfiak. Mindenki a harc végét várta. „Isten verje meg ezt a háborút, mikor lesz már vége” – óhajtották a szereplők. Jóska végül két társával testileg, lelkileg meggyötörve hazatért, s remélték, hogy soha többé nem lesz háború…

Az I. világháborúban hősi halált halt jászkun huszárok emlékére állított Huszárszobor (Pongrácz Szigfrid, 1926.), mögötte a Nagyboldogasszony-templom. Jászberény, 1934.
Fotó: Fortepan/MORVAY KINGA

Tíz éve alakult meg az egylet

A területi Prima díjas Jászsági Hagyományőrző Egylet megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli idén. Szívügyüknek tekintik, hogy a Jászság történelmét, régi szokásait helyben, országszerte, sőt határon túl is bemutassák a nagyközönségnek.

Az Asszonyok című színdarabbal a száz éve véget érő első világháborúban hősiesen helytállt honvédekre emlékeznek, akik közül sokan életüket áldozták fel a hazáért. A színdarabot Hortiné dr. Bathó Edit, az egylet művészeti vezetője írta és rendezte.

A darab ruháit Tajti Erzsébet viseletkészítő, a díszletet pedig Sárközi Norbert asztalosmester készítette.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában