Százötvenezer is lehet a bírság egy felelőtlen telefonhívás után

Naponta akár több tucat segélykérés is befuthat a katasztrófavédelem megyei műveletirányítására. Ezek között akadnak olyanok, amikor a bejelentő egy ártatlan szituációt, például egy füstölő kéményt vagy egy kerti sütögetést vél veszélyforrásnak.

Ilyenkor nyilvánvaló a telefonáló segítő szándéka. Vannak azonban olyan emberek is, akik szórakozásból adnak szándékosan megtévesztő jelzést a készenléti szervek felé, ezzel pedig szabálysértést követnek el – mondta hírportálunknak Németh Ádám, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság sajtószóvivője.

Mint azt megtudtuk, a legutóbbi ilyen esemény az elmúlt hónapban történt. Szeptember 26-án éjszaka hívta fel valaki a 112-es segélyhívó számot azzal, hogy Mezőtúron ég egy családi ház. Azt is elmondta, hogy az épületben egy gyermek tartózkodik.

A város hivatásos tűzoltói két autóval vonultak a helyszínre, azonban sem a háznál, sem a környéken nem találtak tüzet, vagy arra utaló nyomot. A tűzoltók beszéltek a ház tulajdonosával is, aki azt mondta, hogy ő sem tapasztalt hasonlót.

– A szabálysértési törvény kimondja, hogy aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, szabálysértést követ el – hangsúlyozta Németh Ádám.

– Az ilyen eseteket a katasztrófavédelem minden esetben jelzi a területileg illetékes rendőrkapitányság felé, mely eljárást indít az ügyben. A szabálysértés elkövetői nem mutatkoznak be vagy álnevet használnak a bejelentéskor, ám a rendőrség a telefonszámuk alapján azonosítani tudja őket.

– Ha bebizonyosodik a gyanúsított bűnössége, akkor akár százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatják, ráadásul minden alkalommal kötelezik az elkövetőket arra, hogy a katasztrófavédelem számára térítsék meg a keletkezett vonulási költséget – fejtette ki a szóvivő.

Hozzátette: ez függ attól, hogy a telefonáló milyen súlyosságú veszélyhelyzetről teszi meg a valótlan bejelentést. A katasztrófavédelem ugyanis a beérkező információk alapján különféle riasztási fokozatokba sorolja a beérkező jelzéseket.

Minél magasabb a fokozat, annál több tűzoltóautót riasztanak a helyszínre, akár több parancsnokságról is. Ez pedig a vonulási költségek növekedését vonja maga után, amelyek megtérítéséért a szabálysértő felel.

– Az anyagiaknál sokkal fontosabb viszont, hogy egy szándékosan megtévesztő jelzéssel az adott térség mentő-tűzvédelmét veszélyeztetik. A tűzoltók a helyszínen mindig meggyőződnek arról, van-e valós vészhelyzet, és körbejárják a környéket is felderítés céljából.

– Ez esettől függően perceket vehet igénybe, így egy ilyen rosszindulatú bejelentés kezelése a kivonulással elhúzódhat annyira, hogy ha ebben az időben valós beavatkozást igénylő esemény történik az adott térségben, akkor a valótlan bejelentésre riasztott tűzoltók csak később érnek a helyszínre.

– Ilyenkor időkritikus helyzetben más parancsnokságról kell tűzoltókat a helyszínre riasztani – mondta a szóvivő.

Havonta átlagosan négy ilyen jellegű jelzés fut be a műveletirányításra

– A katasztrófavédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyei műveletirányítására ebben az évben eddig harminchat szándékosan megtévesztő jelzés érkezett, ami azt jelenti, hogy havonta átlagosan négy ilyen bejelentés fut be – árulta el hírportálunknak Németh Ádám.

– A szervezetnek kára nem keletkezik ezekből az esetekből, hiszen ugyanúgy vonulnak ki egy ilyen helyszínre, mint egy valós bejelentéshez, viszont ezzel a térség mentő-tűzvédelmi lefedettsége gyengül, és egy valós eseményhez később érkeznek ki a tűzoltók.