SZOLNOK/DEBRECEN

2018.11.27. 19:44

Aranydiplomát vehetett át dr. Pataki Mihály, a Tiszaparti volt igazgatója

Dr. Pataki Mihály a közelmúltban vette át aranydiplomáját a Debreceni Egyetemen. A volt Tiszaparti Gimnázium egykori igazgatójával a díszoklevele kapcsán beszélgettünk.

Mészáros Géza

A köztiszteletben álló dr. Pataki Mihály középiskolai tanárként kezdte sikerekben gazdag pályafutását.

Fotó: Csabai István

– Ötven évvel ezelőtt, 1968 júniusában, friss diplomával a zsebemben, önfeledt boldogsággal léptem ki a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kapuján – elevenítettük fel a fél évszázaddal ezelőtt történteket dr. Pataki Mihállyal.

– Ötven év hosszú idő, kötelez a számvetésre. A díszoklevél-átadó ünnepség alkalom volt egyetemista társaimmal, egykori tanáraimmal való találkozásra, és a hely szellemiségével való azonosulás újbóli átélésére.

– Milyen jövőképe volt, amikor egyetemista lett?

– Az egyetemi évek alatt számomra a tanulás és a sport volt a legfontosabb. Biológia-földrajz szakos középiskolai tanárnak készültem. Nem csekély kihívást jelentett az élettan, az anatómia, az ásványtan, az éghajlattan professzorainak követelményeit teljesíteni.

– Megemlítem, hogy később a természettudományi doktori fokozatomat itt, a debreceni egyetemen szereztem. A sportban is nemes küzdelem vezérel egyetemista korom óta. A DEAC kosárlabdázójaként elismert sportoló voltam. Persze, a fiatalság, amely az energiák, a törekvések, a célokért való tenni akarás és a küzdelem ideje, engem is magával ragadott az egyetemi, benne a nagyerdei diákélet minden örömével és vidámságával.

– Azonnal megtalálta a számítását pályakezdő tanárként?

– A pályámat középiskolai tanárként kezdtem. Majd a közigazgatás területén különböző munkakörökben, de mindig a középiskolás korosztály nevelésével-oktatásával összefüggésben folytattam. Szakmai életutam kiteljesedéseként éltem meg a szolnoki Tiszaparti Gimnázium igazgatói feladatát, amelyet huszonkét éven át végeztem.

– Visszatekintve úgy értékelem ezeket az éveket, hogy alkotó időszak volt. Már kellő pedagógiai és vezetői tapasztalatok birtokában, módomban állt komplex iskolafejlesztésben gondolkodni. Ez magában foglalta a tartalmi-pedagógiai, a humán erőforrás és a tárgyi erőforrás fejlesztése terén a koncepciózus építkezést.

– Kiváló tantestület és a mindenkor támogató fenntartói, szülői és társadalmi környezet együttműködése révén érhettünk el országosan kiemelkedő eredményeket. Elsősorban a felsőoktatási intézményekbe történő továbbtanulás, valamint a hozzáadott pedagógiai érték vonatkozásában. Ez utóbbira különösen büszke vagyok.

– Ugyanis hatvannyolc településről iskoláztuk be a diákokat speciális képzési irányok szerint, és a tizenkettedik évfolyam végére a szintkülönbségek kiegyenlítődtek. Ezáltal minden diákunk a képességeinek megfelelő továbbtanulási esélyt kapott.

– Miként alakult a sportpályafutása?

– A sport területén az életutam a kosárlabda irányába folytatódott. A Szolnoki Olajbányász csapatnak aktív játékosa voltam, ma már lelkes szurkolója vagyok. Különös élmény volt számomra az Olaj és a DEAC közelmúltban játszott mérkőzése. Mint említettem, mindkét csapatnak játékosa voltam, így az vetődött fel bennem, hogy most hová is húz a szívem.

– Úgy tudom, nyugdíjba vonulása után is aktív szakmai életet él...

– Több mint tíz évig voltam az Európai Unió Oktatási Szövetségének hazai képviselője. E szervezet az Európai Bizottság számára ajánlásokat fogalmazott meg az oktatással kapcsolatos kezdeményezésekben. Ilyenek például az oktatás minőségének, a demográfiai kihívásoknak, az oktatás és a gazdaság összefüggésének kérdéskörei.

– Jelenleg a szövetség tiszteletbeli tagjaként lehetőségem van az üléseken és a konferenciákon megfigyelőként részt venni. Legszorosabban azonban a hazai közoktatáshoz és a felsőoktatáshoz kötődöm. Több egyetem záróvizsga-bizottságának tagjaként veszek részt a felsőoktatásban.

– A Tiszaparti Gimnázium címzetes igazgatójaként szoros kapcsolatban állok volt iskolámmal. A Tiszaparti Diákokért Alapítvány elnökeként, de az intézmény különböző rendezvényeinek résztvevőjeként is szívesen betekintek az iskolai életbe. Nagyon örülök annak, amikor volt vezetőtársaimmal, kollégáimmal, valamint volt és a jelenlegi diákokkal személyesen is találkozhatom.

A köztiszteletben álló dr. Pataki Mihály középiskolai tanárként kezdte sikerekben gazdag pályafutását.
Fotó: Csabai István

– Az otthon melege és egykori diákjai szeretete sok erőt adhat a továbbiakhoz!

– Ez így van! Magánéletemet a családom tölti meg a legtöbb és a legszebb tartalommal. Boldog vagyok, hogy hétéves kis unokám épülését, szépülését figyelemmel kísérhetem. Magánéleti harmóniám természetesen nem választható el attól a sok figyelemtől, mely volt iskolám, volt diákjaim, kollégáim részéről nyilvánul meg, légyen az egy-egy jeles eseményre, például diplomaosztóra, doktori védésre, esküvőre szóló meghívás.

– Ez év októberében ünnepeltem családom körében a hetvenötödik születésnapomat. Az ember ilyenkor óhatatlanul is „kifényesíti” a lelkét. Ha meglepetések is megkoronázzák az ünnepet, annál jobbat nem kívánhat az ember. Ez történt velem is. Már kora délelőtt gyönyörű műsorral lepett meg az otthonomban a Tiszaparti Gimnázium kórusa, valamint egy kedves, egykori diákom.

– Röviddel ezután érkezett Szalay Ferenc polgármester köszöntőlevele, mely nagy megtiszteltetés számomra. Majd számos virágküldemény és Facebook-üzenet érkezett. Mindezeket ez úton is szívből köszönöm!

– A közeljövőben is igyekszem az aktivitásomat, az érdeklődési köreimet megtartani, Szolnok közéletében lehetőségeim szerint részt venni, Szolnok sportját támogatni. Családom számára, a feleségemmel együtt, ezután is összetartó, szeretettel segítő erő szeretnénk maradni.

– Továbbra is megőrzöm a már eltávozott barátaim emlékét, és megbecsülöm azokat a barátságokat, melyek körülvesznek.

Fontos szakmai és társadalmi vállalások

Dr. Pataki Mihály 1968-ban, a debreceni egyetemen szerzett biológia-földrajz szakos tanári diplomát, később pedig természettudományi doktori fokozatot. A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumban kezdett tanítani, majd 1971-től a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolában dolgozott.

1987-től, mintegy húsz esztendeig a korábbi Tiszaparti Gimnázium igazgatója volt. Pedagógiai hitvallása a műveltség és az örök emberi értékek közvetítése a diákjai felé. A szakmai munkája mellett a közösségi tevékenysége is példamutató. A Jászkun–Japán Baráti Egyesület ügyvivő alelnöke. Sokáig volt vezetője a városi középiskolák igazgatói kollégiumának.

Korábban tagja, jelenleg tanácsadója a Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ) elnökségének. Hosszú évekig a Pedagógusok Szakszervezete intézményvezetői tagozatának volt országos elnöke. Alelnöke a Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Baráti Egyesületnek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában