Novemberben tovább drágulhatnak a pékáruk

– Nagyon megugrottak a péktermékek árai az utóbbi időben – panaszolták a vásárlók, többek között a szolnoki Pásztor Ferencné is. – Gyakran veszek különféle péksüteményeket, szereti az egész család, és egyik napról a másikra szembesültem azzal, hogy egy-egy termék hirtelen 8–10, de akár 20 forinttal is drágább lett. Mondjuk, nagyobb üzletben legalább a sima zsemle, kifli, egyszerű fehér kenyér még viszonylag olcsó.

A nyugdíjas Tóth Gáborék igyekeznek egészségesen étkezni, de nagyon bosszankodnak azt tapasztalva, hogy az üzletben például 70 forinttal is többe kerül egy kiló reformkenyér, a zsemle pedig szinte a duplája lett. Azóta boltot is váltottak.

A multik az alapvető termékeket közismerten nyomott áron kínálják, a veszteséget pedig más árun behozzák. A kistelepüléseken így sokszor észrevehetőbb a drágulás. A helyi pékségek küszködnek azzal, hogy mennyit kérhetnek el egy-egy termékért úgy, hogy a vevőkör is, a működőképességük is megmaradjon.

– A sütőiparban gondot jelent, hogy változnak a termelési költségek, és nemcsak a liszt árára kell gondolni – hangsúlyozta ki egy vidéki pékség tulajdonosa.

– Kalácsba, süteményekbe mazsola, túró, dió, mák stb. kell, amit hol ennyiért, hol annyiért, de mindenképp drágábban tudunk beszerezni, mint például tavaly.

– Bevételünk jelentős részét pedig a kenyér, vizes zsemle és kifli teszi ki, ahol komoly tényező a liszt ára, viszont ezeket a termékeket nem is nagyon merjük drágítani, hiszen akkor még többen fogják inkább a városban megvenni a kenyeret is.

– Ezzel jelenleg is küzdünk, az áruházláncok olcsó kenyérféleségeivel nem tudunk versenyezni, bár vannak, akik a megszokott minőséghez ragaszkodnak, ha mélyebben kell a pénztárcájukba is nyúlni.

– A jövedelmezőségi mutató a sütőiparban régóta alacsony, így a lisztáremelés költségeit át kell hárítani a fogyasztókra – mutatott rá Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség Szolnok–Hajdú régiójának elnöke, hozzátéve, ők sem tudják még, hogy pontosan mennyivel drágábban jutnak majd hozzá a liszthez. Ez a malomiparon múlik.

Azt is elárulta, pékségenként egyedi áron kapják meg a lisztet, kivel hogyan állapodnak meg a malmok. – Mindegyikük emelte az árakat, így a sütőipari vállalkozások is kénytelenek árat emelni – mondta.

– Emiatt mi is próbálunk még jobb minőségű terméket kínálni. Szolnok megyében is zártak be pékségek, mert megnövekedett költségeiket nem tudták beépíteni az árakba – mutatott rá. – Nincs könnyű helyzetben a sütőipar. Továbbra is fennáll a munkaerőhiány, nem vonzó ez a szakma, a vasárnapi, éjszakai munka.

– Meg kell próbálni a bérek emelésével megtartani a dolgozókat. Ez persze emeli a költségeket. A mi vállalkozásunkban csak annyival szeretnénk drágábban adni a termékeinket, mint amennyivel a költségeink nőttek. Jó kérdés azonban, hogy a kereskedelemben mennyi haszonnal akarnak számolni.

– A kereskedelmi vállalkozások számára rendkívül alacsony a jövedelemtermelő képessége, 2 százalék körül mozog az adózás előtti nyereségük, így egyértelmű, hogy árat emelnek – nyilatkozta megkeresésünkre dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megyei elnöke.

– Az alapvető élelmiszerekből, pékáruból jelentős mennyiség fogy. A multicégek, nagykereskedelmi üzletek jelentős mennyiséget tudnak felvásárolni és kedvező áron adni, ezzel nehezen tud versenyezni egy kisebb üzlet, például a Coop-rendszerben egy kistelepülésen működő bolt.

– Nem mindegy, hogy 5000 kiflit visznek egy áruházba vagy csak 50-et. Az élelmiszerárak az utóbbi időben átlagot meghaladó mértékben növekedtek, ebben komoly szerepe van a béremeléseknek. Ha például 3 százalék az infláció, de 12 százalékot emelkedtek az átlagbérek, az komoly tényező egy vállalkozás költségvetésében.

– Nehéz úgy kalkulálni, hogy a jövedelmezőség megmaradjon. Ezért is zártak be kis pékségek. Az látszana kézenfekvőnek, hogy a várható áremelés mértéke egy számjegyű maradjon, de 8–12 százalék környékén még jól kezelhető.

– Hiszen gondolni kell az alacsony jövedelmű vásárlókra is, ők azok, akik a kenyérfélékből a legtöbbet vesznek. Az viszont biztos, hogy az áremelés rendkívül differenciált lesz, mind az üzletek, mind az árufélék tekintetében – fejtette ki a kamarai elnök.

A munkabérek emelkedése bőséges fedezetet ad

– A pékáruk drágulásában legfeljebb 5–8 százalékot eredményezhet a liszt árának emelkedése – mutatott rá Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

– De számolni kell olyan egyéb költségekkel is, mint az energiaköltségek, az emelkedő munkabérek, a gépamortizáció, vagy a különböző segédanyagok ára. Így valamennyire mindenképpen indokolt a 8–10 százalékos áremelkedés, és ha napi 25 dekagramm kenyérrel számolunk, ez a többletkiadás nem jelentős. A munkabérek emelkedése viszont bőségesen fedezi ezt – vélekedett.