TISZAFÜRED

2019.01.23. 19:53

Tiszafüred virágkorát jelképezte az egykori Bika Szálló

Nem is gondolja az ember, mire bukkanhat egy ártatlan nyílászáró csere, felújítás alkalmával. Érdekes kordokumentum került elő a közelmúltban Tiszafüreden. Egy jótékonysági táncmulatság meghívója. A szálak a város virágkorát jelképező, legendás Bika Szállóhoz vezetnek.

Ujvári László

A Bika Szálloda homlokzata egy képeslapon a XX. század első évtizedeiből.

Forrás: Beküldött fotó

Egy középületek energetikai korszerűsítését szolgáló pályázatnak köszönhetően három füredi közintézmény is megújult 2018-ban. Jelentős előrelépés történt a Kovács Pál Művelődési Központ, valamint a Kuthy Elek Egészségügyi Központ esetében. Sorra került a Városháza patinás épülete is.

Itt az egyik ajtó fölötti részen váratlanul egy régi papíros került elő. Szakadozott, de jó állapotú. A nyomtatott szöveg és grafika jól kivehető rajta, mintha csak tegnap nyomtatták volna. Kinyitva a dokumentumot, több mint százéves, nehezen olvasható kézírás tűnik elő a fedlap mögül. Az évtizedek során elmosódott, a papír megszívta a tintát.

– Magyar Czigány Zenészek a betegsegélyező-egylet javára – olvasható a meghívő előlapján. A szövegből gyorsan kiderül, hogy jótékonysági táncmulatságra invitálták a meghívó tulajdonosát 1910. május 29-én. A szervező a helyi kötődésű Kiss Béla és zenekara volt, helyszín pedig a Bika Szálló kerthelyisége.

Ha részletesebben megvizsgáljuk a meghívót, feltűnik egy érdekes mondat: Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak. Ekkoriban mindössze egyetlen hírlap működött a városban, a Tiszafüredi Újság című társadalmi, közművelődési és közgazdasági hetilap.

Hasonló kutatások, múltbányászat alkalmával kihagyhatatlan forrást jelent a korabeli helyi, térségi vagy megyei nyomtatott sajtó. Szembeötlő már néhány szám fellapozása után, hogy gyakran találkozhat az olvasó a Bika Szállóval. Nem csoda, a legendás hotel messze földön híres volt, emellett rendszeresen adott otthont helyi rendezvényeknek.

Az említett időszakban, 1910 májusában a Bika kerthelyiségében tartott alakuló nagygyűlést a 48-as birtokosok, kisiparosok és kiskereskedők pártja. A programon az országos elnökség is részt vett. Néhány nappal később ugyanott tartották a város pünkösdi bálját, valamint a tiszafüredi ipartestület nyári táncmulatságát.

– A Bika Szálló kerthelyiségében az új, fedett nyári mulatóban először volt mulatság. Ha a kezdetekből lehet jósolni a jövőre, igen sok mulatságnak lesz színhelye az új mulató – hangzik a korabeli tudósítás.

A Bika Szálloda homlokzata egy képeslapon a XX. század első évtizedeiből.
Fotó: Beküldött fotó

Nem lévén autópálya, a Budapest-Debrecen irányú forgalom a városon haladt át. Előszeretettel pihentek meg a Bikában prominens személyiségek, politikusok, üzletemberek. Ugyanakkor kapui tárva-nyitva voltak a helyi fiatalok és középkorúak, aktív társasági életet gyakorlók előtt is. Sajnos arról keveset tudunk, hogy sikerült a jótékonysági táncmulatság, de annyi biztos: teltházas volt. Még az öt koronás családi jegy ellenére is, mely akkoriban igen borsosnak számított.

A kézzel írott szöveget már örökre a történelem homálya fedi. Kiolvasható azonban, hogy a Goldstein Adolf tiszafüredi nyomdájában készült meghívó egy bizonyos „tekintetes Hamar Gyula úrhoz” tartozott. A helyi közélet aktív szereplőjéről, önkéntes és jótékony oldaláról közismert emberről van szó. Hamar Gyula volt például az éppen ekkoriban alakított Tiszafüredi Önkéntes Tűzoltó és Mentőegylet egyik alapítója, segédtisztje.

Virágzott a kulturális és közösségi élet a századforduló környékén, Tiszafüreden. Ezekben az évtizedekben épültek a város legszebb épületei. Az egykori sáros nagyközségből néhány tíz év leforgása alatt város lett. Bár a rangot csak 1984-ben kapta meg a település, mai kisvárosi arculatát a huszadik század elejéről örökölte.

Ezen időszak jelképe volt a Bika Szálló, mely az 1890-es évek elején épült fel.

Először 1908-ban bővítették, majd 1910-es évek elején mozit építettek hozzá. Az akkor 24 szobás, étteremmel és kávéházzal rendelkező hotelt először a Barna család működtette 1896-tól 1929-ig. Később a Dutka család vette át és üzemeltette 1936-tól az 1952-es államosításig. A következő évtizedekben kollégiumként működött, jelenleg két alapfokú művészetoktatási intézmény székháza.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában