Egyre több kistelepülés szeretne önellátóvá válni

– Nálunk, a településen mintegy két hektáron van gyümölcsös. Emellett önkormányzati konyhával is rendelkezünk, melynek fő célja a helyi intézmények ellátása – mondta el hírportálunknak Jászkarajenő polgármestere. Palya István hozzáfűzte, az önkormányzati gazdálkodásból származó termények beszállítását konyhájuk igényeihez igazítják.

Zöldség- és gyümölcsféleségeikből pedig szerencsére bőven terem a településen.

– Gyümölcsösből van alma, körte, meggy, cseresznye, sárgabarack, de még őszibarack is – sorolta.

Majd hangsúlyozta, a megtermelt javakat teljes egészében felhasználja a község. Ezenkívül szinte minden évben termesztenek vöröshagymát és burgonyát. Palya István úgy véli, önellátó gazdálkodásukban a legfontosabb elem, hogy amíg saját készleteik tartanak, addig sem kell máshonnan vásárolni az efféle csemegéket.

– A fűszerpaprikánk külön említést érdemel. A konyhai fogyasztásnál ugyanis sokkal többet termelünk, ezért értékesítjük azt, majd a bevételt visszaforgatjuk. Emiatt ez egy rendkívül jó lehetőség a falu számára – hívta fel a figyelmet a település első embere.

Ezután arról beszélt, az önkormányzati konyhán keresztül elsősorban az iskola, az óvoda és az idősek otthonának nappali ellátása részesül a javakból. Ám a szociális célú kiszállítás során is eljut a lakossághoz a helyben megtermelt zöldség és gyümölcs.

Az önellátás helyi jelentőségét pedig jól példázza, hogy a faluban átlagosan napi 300–400 között mozog a konyhai adagok száma.

– Sokan segítik nálunk a gazdálkodást. A traktorosok és az egyes mezőgazdasági munkák irányítói állandó dolgozóink. A kisegítő feladatokat viszont a közmunkások látják el – summázta Palya István.

Hasonló a helyzet Újszilváson is, ahol már évek óta hozzátartozik a község arculatához az önellátás. Itt a napenergia-hasznosítástól az őshonos almásig számos területen kiaknázta már lehetőségeit a falu.

– Folyamatosan dolgozunk azon, hogy minél önellátóbbak legyünk. A közfoglalkoztatásban jól ismert a tendencia, hogy innen sokan a munkaerőpiacon helyezkednek el. Erre valamiképpen reagálnunk kell. Az önkormányzatoknál ez egyben azt is jelenti, hogy érdemes gépesíteni magunkat. Nálunk is ez a helyzet – vette át a szót Petrányi Csaba.

A község polgármestere kifejtette, saját erőből és a közfoglalkoztatási program segítségével paprikát és konyhakerti növényeket művelnek. Mi több, állattenyésztéssel is foglalkoznak.

– Továbbra is jól működik nálunk a paprikatermesztés, hiszen ötvenezer tővel dolgozunk évente, a minőség pedig kiváló. Általában hatszáz és ezer kiló őrölt paprikát állítunk elő az év csapadékos időszakától, a napfénytől és a paprikafajtáktól függően – tudtuk meg.

– Ugyanakkor a helyi konyhára is igyekszünk nyersanyagot szállítani a növényeinkből. Így például konyhakerti növényeket is – folytatta Petrányi Csaba. Hozzátette, ezeknek csaknem ötven százalékát sikerül konyhájukon feldolgozni. Mindez pedig egy 350 adagos intézmény esetében jelentős mennyiséget jelent.

Újszilvás azonban nem csupán a jól bevált mezőgazdasági gyakorlatát folytatná a jövőben. Néhány hónap múlva ismét az önellátásáé lehet a főszerep.

– Hat-hét őshonos almafajtánk telepítésével április végére készülünk el. Ezek mintegy két hektáron, zártkertekben, a falu tápiószőlősi oldalán kapnak helyet – avatott be a legújabb szilvási fejlesztésbe a polgármester.

A mezőgazdasági termeléssel együtt a község a napenergia hasznosításában is élen jár. Mint megtudtuk, itt ráadásul majdnem kétszer annyi energiát termelnek meg egy évben, mint amennyire az önkormányzatnak szüksége van. Beleértve a fűtésre és más egyéb célokra fordított elektromos energiát. Újszilvás egyébként a közelmúltban a Napkorona Bajnoka címet is elnyerte.

A Jászkunság egyes településein szintén sokat remélnek az önellátó gazdálkodástól. A térségben is a helyben fellelhető – főként mezőgazdasági – adottságokra helyezik a hangsúlyt.

Kétpón közel ezer szilvafája van a település önkormányzatának, melyeket a közmunkaprogram keretében gondoznak. Volt olyan esztendő, amikor exportra adták el a termést, más években helyben dolgozták fel a gyümölcsöt. A hagyományos, üstben kevert szilvalekvárt főként a közétkeztetésben hasznosítják.

Emellett a települést népszerűsítik a pói lekvárral éppúgy, mint a helyben kifőzött cefréből készült szilvapálinkával.

Az összes zellert elvitte valaki

Tiszainokán már évek óta maguk termelik meg a közkonyhára szükséges zöldségek nagy részét. Az elmúlt években burgonyát, patisszont, káposztát, fehér- és sárgarépát, paprikát, paradicsomot, tököt, céklát, zellert ültettek fél hektárra. Mindezeket a település közfoglalkoztatottjai gondozták. A zöldségféléket beérésük után vagy azonnal felhasználták a közkonyhán vagy tartósították télire.

– Csalamádékat készítettünk belőlük például, méghozzá nagyanyáink receptje alapján, így őrizve meg gasztronómiai hagyományainkat – mondta Kiss Eliza polgármester.

Hozzátette, tavaly nem volt jó a termés, alig tudtak valamit idén télre eltenni. A burgonyát hatlábú kártevők támadták meg, a zellert pedig kétlábúak: éppen a betakarítás előtt gyakorlatilag az összeset leszedte valaki, és elvitte.

A cikk témájával kapcsolatban véleményt is írtunk, melyet ide kattintva olvashat el.